Nemes cél az EU szén-dioxid-semlegesítése, de az jelentős forrásigénnyel jár

 

Magyarország összes áramtermelésének jelentős része nem jár szén-dioxid-kibocsátással. Az Európai Unió 2050-re szeretné a tagállamok áramtermelését teljesen szén-dioxid-semlegessé tenni, ami többek között Magyarországra is jelentős terhet róna. Ezért a magyar kormány szeretné, ha az unió támogatná a technológiai átállást.

(Fotó: MTI/Krizsán Csaba)

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)

Több mint 12 millió kilotonna – a világ legszennyezőbb országa, Kína ennyi üvegházhatású gázt bocsátott ki 2012-ben. A hét évvel ezelőtti adatok szerint Kínát követi az Amerikai Egyesült Államok 6,3 millió kilotonnás mennyiséggel. A harmadik helyen az Európai Unió tagállamai állnak, mintegy 4,7 millió kilotonnás kibocsátással.

A legfrissebb adatok szerint a globális üvegházhatású gázok mintegy kilenc százalékáért felelős a teljes Európai Unió. A magyar szennyezés pedig ennek a teljes uniós mennyiségnek körülbelül egy százalékát teszi ki. Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár az M1 Summa című műsorában hangsúlyozta: az elmúlt évtizedekben az unión belül hazánk csökkentette a kibocsátást az egyik legnagyobb mértékben.

Mint ismertette, az 1990-es kibocsátási szinthez képest Magyarország 32 százalékkal csökkentette már az összes üvegházhatású gáz kibocsátását.

Ez uniós szinten a 9. legjobb érték.

Az egy főre eső kibocsátást nézve, ugyancsak üvegházhatású gázokban, látható, hogy a magyar kibocsátás egy főre jutó szinten az európainak a háromnegyede.


Hozzátette: például Németországban, amely a klímaváltozás elleni élharcosnak tekinti magát, 40 százalékkal magasabb az egy főre jutó kibocsátás, mint Magyarországon, Hollandiában pedig a magyar mennyiség kétszeresét mérték.

Jó úton halad az ország a klímavállalások teljesítésében

Az államtitkár kiemelte azt is, hogy a magyarországi áramtermelés 60 százaléka ma már szén-dioxid-mentes: 50 százaléka nukleáris, 10 százaléka pedig megújuló energiából származik. Kaderják Péter hozzátette: ezt 2030-ra akár 90 százalékra is fel lehet tornázni a zöld- és az atomenergia együttes használatával. Ezeket az eredményeket ráadásul úgy értük el, hogy

közben gazdaságunk növekedett.

Ma már 2010-hez képest 24 százalékkal kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátása mellett állít elő egységnyi GDP-t a magyar gazdaság.

Az eddigi eredményekre alapozva vállalta 2030-as klímavállalásait hazánk, amelyeket jó eséllyel teljesíteni is tudunk majd – mondta Kaderják Péter.

Az unió 2050-re teljesen szén-dioxid-semlegessé tenné a tagállamokat (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)

2030-ra a legfontosabb klímavédelmi cél az üvegházhatásúgáz-kibocsátás legalább 40 százalékkal csökkentése. Ez összhangban van az európai vállalással. A másik két energia- és a klímacél a megújuló energiaforrások felhasználására és az energiahatékonyságra vonatkozik. Ami a megújuló energiaforrásokat illeti, 2030-ra 20 százalékos részesedést célzunk meg a végső energiafelhasználásban. Az energiahatékonyság területén pedig azt vállaljuk, hogy

a 2005-ös energiafelhasználásunknál nem mennénk magasabbra

– fogalmazott.

Az államtitkár szerint a gazdasági növekedés az energiafelhasználás növekedésével jár együtt, ami óvatosságra int.

Jelentős források szükségesek a szén-dioxid-semlegességhez

Ennél is ambiciózusabb célokat fogalmazott meg 2050-re az EU. A térség gazdaságának

az évszázad közepére szén-dioxid-semlegessé kellene válnia.

Kaderják Péter szerint a céllal a magyar kormány teljes mértékben egyetért, azonban az jelenlegi formájában jelentős gazdasági terhet jelentene bizonyos tagállamoknak, így Magyarországnak is. Ezért is vétózta meg a tervet több állam mellett hazánk is a június második felében tartott EU-csúcson – mondta az államtitkár.

A magyar kormány egyetért ezzel a célkitűzéssel. Erkölcsi és jogi kötelessége ilyen ambiciózus célokat megfogalmazni. Ugyanakkor mindezt nem előzték meg azok az alapos tervezési és egyeztetési folyamatok, amivel meg lehetne becsülni a költségeket és a fejlesztendő területeket – fogalmazott.

Vagyis jelenlegi formájában a terv

egyes tagállamoknak óriási kiadásokkal járna.

Szakértők kiemelik, hogy a legsúlyosabban Lengyelországot érintené, mert energiája 90 százalékát szénalapon állítja elő. Berzi Gergely, a XXI. Század Intézet külügyi igazgatója szerint a modernizálásra több tagállamnak és az Európai Uniónak is számottevő forrásokat kell biztosítani a jövőben. Az erre fordítható EU-s összegeket ugyanakkor még nem határozták meg Brüsszelben.

Mint mondta, arról zajlik a vita az Európai Unión belül, hogy azok az országok, amelyeknek többe kerül ez az átállás, elérjék, hogy beépüljön az unió következő költségvetésbe. Tehát Lengyelország és Magyarország többletforrásokat kapjon az unióból ahhoz, hogy ezt a technológiai átállást meg tudja valósítani.

A kormány korábban közleményében kiemelte: ha az áramtermelést a megadott szempontok szerint kellene kiváltani, akkora a magyar családok áramszámlája akár 30–40 százalékkal is megemelkedhetne. Azaz egy ilyen kidolgozatlan klímaterv például a rezsicsökkentés eredményeit is veszélybe sodorhatná.

A címlapfotó illusztráció.