A klímaváltozás jelei láthatók a Soproni-hegység erdeiben

 

A globális felmelegedés az erdőmérnököknek is feladja a leckét. Keresik a klímaváltozást jobban tűrő fafajtákat – hangzott el hétfőn az M1 Kék bolygó című műsorában.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Varga György)

Volt, nincs. Nem is olyan rég még lucfenyők nyújtózkodtak az ég felé a Soproni-hegység szívében. A klímaváltozás fájdalmas hozománya ez, és könnyen lehet, hogy nyár végére a még megmaradt erdő is eltűnik.

Fakitermelésre volt szükség egy fiatal erdő esetében

A hegység egyik részének negyven éves telepített lucfenyvesének nagy területén fakitermelés nyomai látszanak. Azért volt erre a fakitermelési tevékenységre szükség az erdő fiatal kora ellenére, mert sajnos az elmúlt évek aszályos nyarai rendkívül magas hőmérséklettel, alacsony páratartalommal párosuló napokat nem bírta a lucfenyő – mondta Köveskuti Zoltán, a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. Soproni Erdészetének gondnoka.

Az éghajlatváltozás magyarországi erdőkre gyakorolt hatása a kilencvenes évek közepén kezdte komolyan foglalkoztatni a kutatókat, köztük a Soproni Egyetem tanárait. Az intézmény kétszáztíz éves fennállása óta kiemelt figyelmet szentel a természetvédelemre és jó ideje már a klímaváltozás is része a tananyagnak.

Ilyen gyors változás sosem volt az elmúlt évmilliók során és ehhez nagyon gyorsan kellene alkalmazkodni. Az erdei fák életciklusát pedig figyelembe kell venni, hiszen egy erdei fa akár 100-110-150-300 évig is él, és

eddig ahhoz volt hozzászokva, hogy ami a termőhelyet meghatározta, vagyis a külső tényezők jelentősen nem változnak.

Most azzal kell találkoznia az erdei növényzetnek, hogy lehet, hogy az élete alatt hirtelen lépnek fel változások – Bidló András, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának dékánja.

Nyáron újabb erdőpusztulásra kell számítani

Ahol erdő volt, ott erdő kell, hogy álljon! Ezt az elvet vallják a Sopron környéki erdészekés, a helyi kutatók.

Sajnos attól tartunk, hogy ez a nyár tovább fogja pusztítani ezt negyven éves fenyvest, és ha ez valóban így fog történni, akkor természetesen újra kell ültetnünk. Nyilvánvalóan nem fenyővel, hanem őshonos, keménylombos fafajokkal. Ebben az esetben egészen biztosan kocsánytalan tölggyel fogunk visszatérni erre a terültre – fűzte hozzá Köveskuti Zoltán.

Persze az sem véletlen, hogy épp kocsánytalan tölgyet telepítenek a lucfenyves helyére. Ez a faj ugyanis meglehetősen jól tud alkalmazkodni a melegedő klímához.

A tudósok meg tudják jósolni, hogy a klímaváltozás ötven-száz év múlva milyen hatással jár, viszont az, hogy ez hova gyűrűzik ebben a komplex ökoszisztémába azt nagyon nehéz megfogni, ehhez konkrét gyakorlati mérések szükségesek –  közölte Czimber Kornél, a Soproni Egyetem Földmérési és Távérzékelési Tanszékének docense.

A szükség hívta életre azt a döntéstámogató rendszert is, amelyet a Soproni Egyetem kutatói dolgoztak ki.

Ez a helyi stratégia egy olyan döntéstámogató rendszer, amely az összes elérhető földrajzi, geoinformatikai adatot egy rendszerbe egyesítette. Ebbe beletartozik valamennyi erdészeti adatállomány, klímaadatbázis, mind a múltbéli, mind a jövőbéli klímamodellek, és a különböző talaj és egyéb kiegészítő adatbázisok is – folytatta Czimber Kornél.

Ebben a nyilvános szakmai csomagban egyértelmű, kézzelfogható tanácsok szerepelnek. Megtudhatjuk belőle, hol milyen fafajtákat érdemes telepíteni, milyen mértékű lesz a növekedésük és azt is, hogy meg tudnak-e felelni a rohamos tempójú éghajlatváltozás kihívásainak.

Nagyon sok helyi adatot, nagyon finom léptékben dolgozunk fel annak érdekében, hogy tudjunk előrejelzéseket produkálni a klímaváltozással összefüggésben – mondta Mátyás Csaba, a Soproni Egyetem tanára.

A globális felmelegedés kapcsán elsők között az átlaghőmérséklet emelkedés, az időjárási szélsőségek és az aszály jut eszünkbe. Kevés szó esik azonban arról, hogy az erdők mekkora szerepet játszanak a megfékezésében.

A Soproni Egyetem szakemberei erre is felhívják a figyelmet.

Milyen mértékben hat az éghajlatváltozás a nagyvad populációkra?

A nagyvad szaporodó képessége megnövekszik. Itt elsősorban a vaddisznóra kell utalnom, hiszen a vaddisznó ellési időszaka zömében február-márciusban van, a korábbi keményebb telek és télutók a szaporulat egy részét elvitték. Most nagy esélye van túlélni – fejtette ki véleményét Náhlik András, a Soproni Egyetem rektora.

A természetben minden mindennel összefügg. Az élővilágot ért veszteség legyen bármekkora is, mindig további következményekkel jár. Ezért is rendkívül fontos megfékezni az erdők pusztulását.

A címlapfotó illusztráció.