Környezettudatosan készül a zalai gyümölcslé

 

A Zalaszentgrót melletti Csáfordon működő üzemben főként a környéken el nem fogyasztott és fel nem dolgozott gyümölcsökből készítenek gyümölcslevet. A gyümölcs minden részét feldolgozzák: a levéből ital, a darálékból pedig állati eledel készül. A gyümölcsléhez újrahasznosítható csomagolást használnak.

Az M1 Kék bolygó című műsorában bemutatott képeken épp almaszállítmány érkezett a Zalaszentgrót melletti Csáfordra, a sok szempontból fenntarthatóan működő gyümölcsfeldolgozóba.

Gyakorlatilag nem keletkezik hulladék

Fatér Balázs István, az Albióka Gyümölcsfeldolgozó Szociális Szövetkezet szakmai vezetője elmondta: először kiválogatják és megmossák a gyümölcsöket, majd ledarálják, és 380 báron kipréselik belőle a levét. Nagyjából 70 százalékát tudják így felhasználni, és a felvétel idején érkezett alma az egyik legjobb fajta, hiszen megfelelő keménységű, de még nyerhető belőle gyümölcslé. A folyadék 60 százaléka alkalmas 100 százalékos almalé előállítására. A préselést a pasztőrözés és a csomagolás követi – ismertette.

A gyártás során keletkező hulladék mennyisége nagyjából a nullához közelít. Fatér elmondta, miért is tartja fenntarthatónak az almalé előállítását. Egyrészt, mert mindenféle adalék és vegyszer nélkül, csupán hőkezeléssel állítják elő a levet, valamint újrahasznosítható csomagolóanyagokba töltik az italt.

Fatér Balázs István és a munkatársai elsődlegesen azért hívták életre ezt a vállalkozást, hogy a Zala megyében és annak közelében keletkező nagy mennyiségű gyümölcsfelesleget a lehető leggazdaságosabban hasznosítsák.

Sok megmaradt, környékbeli gyümölcsből lesz üdítőital

Skapér Zoltán méhész, a Nyitott Porta Hálózat alapító tagja elmondta: teljesen vegyszermentes gyümölcsöt termeszt, a családja is ezt fogyasztja. Azért viszi Csáfordra a fölösleget, mert ott biztosan azt kapja vissza, amit odaszállított.

(Fotó: Facebook.com/CsafordvolgyiNaturPont)

Skapér Zoltán azért viszi a megmaradt gyümölcsöt a csáfordi feldolgozóba, mert ott biztosan ugyanazt kapja vissza (Fotó: Facebook.com/CsafordvolgyiNaturPont)

Skapér Zoltán egyike azoknak a helyi termelőknek, akik ide, Csáfordra hozzák gyümölcsfeleslegüket. Tavaly vele együtt mintegy ötszáz termelő választotta ezt a megoldást. A méhész elmondta, megválogatja, milyen élelmiszer kerül az asztalára, ezért a gyümölcstermesztésnél is alternatív megoldást alkalmaz. A gyümölcsfák metszése után lemossa a permetezést, és onnantól csak biológiai védekezést alkalmaz.

A gyümölcsfeldolgozó környezetkímélő megoldásokat alkalmaz

Bár erre külön nem törekedett Fatér Balázs István, az élet úgy hozta, hogy csak a közelből, ötven-száz kilométeres távolságról szállítják hozzá a termelők a gyümölcseiket. Így kevesebb a szén-dioxid-kibocsátás, ha a gyümölcsöket gépkocsival juttatják el az üzembe. Fatér szerint

hatékonyabban működne a bolygó, ha többen gondolkodnának így.

Tudatos vásárlói közösségek, nyitottporta-hálózatok alakulnak, és az üzem is egy ilyen hálózathoz tartozik, és az így megszerzett tudást, tapasztalatot szeretnénk átadni – mondta Sebestyén Csilla, a gyümölcsfeldolgozó ügyintézője.

A feldolgozás folyamatában a mosást, a préselést a pasztőrözést követően szinte teljesen száraz gyümölcsdarálmány marad vissza, és még ez sem vész kárba.


A gyümölcsök visszamaradt, kipréselt darálékát többféleképpen lehet hasznosítani. Egyrészt Fatérék saját állatainak – kecskéiknek, birkáiknak és a tyúkoknak – is jut belőle bőven, emellett a közelben lévő gazdák is visznek belőle amolyan takarmánykiegészítésként a saját állataiknak, valamint a vadászoknak naponta akár több száz kiló darálékot adnak, hogy a vadak etetésére használják, így a gazdák kukoricását vagy más mezőgazdasági termeléssel hasznosított földjeiket elkerülik az állatok – fogalmazott Fatér.

A friss gyümölcsleveket újrahasznosított dobozokban szállítják a megrendelőkhöz.