A párizsi egyezmény szabálykönyvének megalkotása a célja a vasárnap a lengyelországi Katowicében kezdődő COP24 ENSZ-klímakonferenciának, ami nem lesz egyszerű, hiszen több mint száznyolcvan országnak kellene egyezségre jutnia.
A december 14-ig tartó csúcstalálkozó feladata, hogy résztvevői rögzítsék a 2015-ben kötött klímaegyezmény technikai megvalósításának szabályait. A klímakonferencia résztvevői 2016 óta foglalkoznak ezzel a feladattal. A nehézség abban rejlik, hogy a több mint 180 államnak, amely aláírta a párizsi egyezményt, egyezségre kell jutnia egy lehető legegységesebb rendszer megalkotásában, amely alapján jelentést tehetnek a klímavédelmi intézkedésekről.
A tárgyalások során arról az évi 100 milliárd dollárról is szó lesz, amelyet a párizsi egyezménynek megfelelően 2020-tól 2025-ig évente a fejlődő országok rendelkezésére bocsátanak éghajlat-politikai intézkedésekre. Feszültségekre okot adó lehet, hogy a vendéglátó Lengyelországban a szén az uralkodó energiaforrás, a katowicei tárgyalásoknak pedig egyik pontja ezen környezetkárosító fosszilis energiának az elhagyása.
Azt, hogy sürget az idő, a COP24-hez kapcsolódóan előzetesen bemutatott, nyugtalanító eredményű tudományos munkák is jelezték.
Gyárkémények egy autókkal megrakott szállítójármű felett Párizsban (Fotó: MTI/AP/Michel Euler)
Kordában kellene tartani a globális felmelegedést
A klímaegyezmény célul tűzte ki, hogy a globális felmelegedést lehetőség szerint az iparosodás előtti időkhöz képest 1,5 Celsius-fokon belül, vagy legalább 2 Celsius-fok alatt kell tartani. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) október elején bemutatott jelentése azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy már az egy Celsius-fokos felmelegedés következményei is láthatóvá válhatnak a jövőben. Több szélsőséges időjárási jelenség, növekvő tengerszint, ingadozó északi-sarkvidéki jég és más változások várhatóak az IPCC munkacsoportja szerint.
Az IPCC-jelentés fő mondanivalója az volt, hogy a Föld felmelegedésének 1,5 Celsius-fokban való korlátozását kell célul kitűzni, mert ha a globális felmelegedés a jelenlegi mértékben folytatódik, és a világ nem hoz gyors és jelentős intézkedéseket, a globális hőmérséklet már 2030 és 2052 között legalább 1,5 Celsius-fokkal fog emelkedni.
A korábban kitűzött cél is beláthatatlan következményekkel járna
A jelentés szerint a korábban kitűzött 2 Celsius-fokos felmelegedés nem biztonságos határ, mert az eddig előre jelzettnél sokkal nagyobb pusztítással járna. Emberek tömegesen halnának meg az extrém időjárás, a hőhullámok miatt; az infrastruktúrákban, épületekben és a gazdaságban súlyos károk keletkeznének; tovább gyorsulna a növény- és állatfajok kipusztulása; hol a vízhiány, hol pedig a hirtelen lezúduló rengeteg csapadék tenné tönkre az élelmiszertermelést.
Az üvegházhatású gázok, például a szén-dioxid és a metán kibocsátása az ENSZ környezetvédelmi programja, az UNEP aktuális jelentése szerint 2017-ben ismét emelkedett, ami azt jelenti, hogy a hőmérséklet-emelkedés legfeljebb 2 Celsius-fokban való korlátozásához meg kell háromszorozni a globális erőfeszítéseket. Így nem meglepő, hogy Antonio Guterres ENSZ-főtitkár szerdán a közelgő „klímakatasztrófa” veszélyeire figyelmeztetett.
A szakértők szerint elméletileg továbbra is megvannak az esélyei annak, hogy megállítsák a Föld felmelegedését és annak katasztrofális következményeit, a gyakorlatban azonban kevés a változtatásra irányuló akarat.
