A negyedik legmelegebb év lehet az idei

 

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) Genfben kiadott közleménye szerint egyre erősebben érezni a globális felmelegedés hatásait.

Az ENSZ-szervezet rámutatott, hogy a 19. század közepe óta az elmúlt négy évben mérték a négy legmagasabb éves átlaghőmérsékletet. Az eddigi 20 legforróbb évet az elmúlt 22 évben mérték.

A 3–5 Celsius-fokot is elérheti a globális átlaghőmérséklet emelkedése a század végére, jelentősen meghaladva a 2015-ös párizsi klímaegyezményben megfogalmazott 2 Celsius-fokos maximumot – állt a szervezet szokásos évi klímajelentésében.

Petteri Taalas, a WMO főtitkára aláhúzta, hogy a felmelegedést okozó gázok légköri koncentrációja ismét rekordszinten mozog. „Ha kitermeljük az összes ismert fosszilis energiaforrást, akkor a hőmérséklet-emelkedés még drasztikusabb lesz” – tette hozzá a főtitkár.  A 2015-ös párizsi klímavédelmi egyezmény célkitűzése, hogy a Föld felmelegedését az iparosodás előtti korszakhoz képest legfeljebb 2, de lehetőség szerint 1,5 Celsius-fokban korlátozzák.

A szakemberek szerint a szélsőséges időjárási viszonyok, a tengerszint-emelkedés, az állat- és növényfajok kipusztulásának megakadályozása érdekében kulcsfontosságú, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése ne haladja meg a 2 fokot, amihez radikálisan csökkenteni kell a globális felmelegedésért elsődlegesen felelős fosszilis tüzelőanyagok használatát.

Ködös, poros, párás kora reggel Debrecenben (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

Ködös, poros, párás kora reggel Debrecenben (Fotó:
MTI/Czeglédi Zsolt)

A század végére vonatkozó előrejelzésekkel kapcsolatban Taalas elmondta, hogy amennyiben az összes érintett ország teljesíti az egyezményben foglaltakat, akkor sikerülhet 3 Celsius-fokban maximalizálni az emelkedést, ami még így is természeti katasztrófák sorozatához vezethet, és jelentős terheket róhat a mezőgazdaságra.

A főtitkár ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az emberiség már minden olyan gazdasági és technológiai eszközzel rendelkezik, amely lehetővé tenné a felmelegedés 1,5 Celsius-fokban való maximalizálását.

A közeljövőre vonatkozóan a WMO rámutatott, hogy 75-80 százalék az esély rá, hogy a következő három hónapban visszatér az El Nino légköri jelenség. A Csendes-óceán Egyenlítőhöz közeli területeinek erős felmelegedésével járó éghajlati jelenség a világ számos területén erőteljesen befolyásolja az időjárást, szerepet játszik a heves esőzések, áradások és aszályok kialakulásában, hatással van a globális átlaghőmérsékletre is.

Az El Nino gyakran közrejátszik a világ déli és keleti szárazföldi területeit – Ausztráliát, Indonéziát, a Fülöp-szigeteket, Malajziát és a Csendes-óceán középső részén fekvő szigeteket -–sújtó forró és száraz időjárás kialakulásában, emellett enyhébb teleket eredményez Északnyugat-Kanadában és Alaszkában. Az El Nino hatására csökken az erdők szén-dioxid-elnyelő képessége is.

Vasárnap kezdődik az ENSZ 24. klímakonferenciája (COP24) a lengyelországi Katowicében. A december 14-ig tartó tanácskozás résztvevői a párizsi klímaegyezmény céljainak eléréséhez szükséges „szabálykönyvet” akarják megalkotni. Az Egyesült Államok idén jelezte kilépését az ENSZ által patronált klímavédelmi egyezményből.