A klímaváltozásnak a partimadarak fészkelési szokásaira gyakorolt hatását vizsgálta egy nemzetközi kutatócsoport a Debreceni Egyetem professzora, Székely Tamás irányításával. A kutatás meglepő eredményt hozott, ami teljesen új szemszögből világítja meg a globális felmelegedés következményeit.
A tudósok sokáig úgy gondolták, hogy a partimadarak – például a cankók, a godák vagy a lilék – fészkei a trópusi éghajlaton vannak kitéve a legnagyobb veszélynek. Ott ugyanis jóval több ragadozó táplálékává válhatnak, mint a mérséklet égövben vagy éppen a sarkköröknél – olvasható a Debreceni Egyetem (DE) oldalán. Székely Tamásnak, az egyetem professzorának vezetésével 2018-ban vette kezdetét a partimadarak szociális viselkedésével foglalkozó nemzetközi kutatási programja, az Élvonal kiválósági pályázat keretében.
Átfogó kutatást végeztek
A mostani kutatás egy korábbi tanulmány nyomán indult el, amelyben a partimadarak fészekalj-predációját, azaz a ragadozók által a fészekaljban okozott kárt vizsgálták. Az elmúlt években látott napvilágot egy publikáció a Science folyóiratban, amely a sarkkörön fészkelő partimadarak fészekfosztását vizsgálta, azonban ők mesterséges fészkeket használtak. Ez egy fontos körülmény, hiszen a mesterséges fészket nem védik a madarak.
Így a Székely Tamás vezette kutatócsoport tagjai úgy gondolták, hogy a kutatásuk más eredményt hozhat. Mivel hosszú ideje figyelik ezeket a szárnyasokat, így adta magát a lehetőség, hogy a korábban gyűjtött adatok felhasználásával átfogóan elemezzék a helyzetet – fejtette ki a kutatócsoport tagja, Vojta Kubelka, a publikáció első szerzője, aki jelenleg a Debreceni Egyetemen az Élvonal projekt tudományos munkatársa.
Ekkora térbeli és rendszertani skálán – gyakorlatilag a világ összes kontinensén, több mint 100 madárfaj bevonásával – korábban senki nem vizsgálta a fészekpredációt. A korábbi helyi kutatásokra támaszkodva azt feltételezték a szakértők, hogy az egyenlítőhöz közeli trópusi területeken a legmagasabb a predáció aránya, míg a pólusok felé haladva a ragadozók csökkenésével csökken ennek gyakorisága.
Székicsér (Fotó: MTI/Bugány János)
Egy faj kihathat egy egész élettérre
Ez tényleg így is van a 2000 előtt gyűjtött adatok szerint. A 2000-es évek elejétől rohamosan nőtt a fészekpredáció, elsősorban az északi-sarki tundrákon fészkelő partimadaraknál, éppen egy időben azzal, amikor a sarkvidéki lemmingpopuláció összeomlott. Ez a rágcsálóféle a fő táplálékforrás a tundra ragadozóinak, például a sarki rókáknak és rablósirályoknak, így, amikor a lemmingek eltűntek, a ragadozók más élelemforrást kerestek. Emiatt sokkal több partimadár tojását fogyasztották el, mint korábban – mutatott rá a kutatás újdonságára Vojta Kubelka.
A kutató hozzátette: a klímaváltozással több olyan ragadozó is megjelent a tundrán, ami korábban nem, és ez még tovább növelte a fészekfosztások számát. A sarkvidéken a fészkeket különböző módszerekkel ugyan lehet védeni (villanypásztor, a tojások kicserélése, ragadozók kiiktatása), ám ezek nem ellensúlyoznák a klímaváltozás erőteljes hatását.
Székely Tamás szerint a kutatás legnagyobb eredménye, hogy bemutatja: a klímaváltozás hatással van egy faj helyi populációján keresztül a teljes ökoszisztémára. Az emberi faj környezetromboló tevékenysége nem csupán a nagyobb városok és települések közelében mutatható ki, hanem a sarkvidéken is akár több száz kilométerre a legközelebbi lakott településtől. Ez a figyelmeztető jel rávilágít arra, hogy a klímaváltozás mindenhol hatással lesz az élőlényekre – köztük az emberre is – nem csupán azokon a helyeken, ahol az ember okozta hatások nyilvánvalók – jegyezte meg a professzor.
Hazánkban is érződik a klímaváltozás hatása
Végvári Zsolt, a Hortobágyi Nemzeti Park területfelügyelője, a DE Természettudomány és Technológiai Kar Természetvédelmi Zoológiai Kihelyezett Tanszékének vezetője, a cikk egyik társszerzője hozzátette: már hazánkban is érzékelhető a globális folyamat hatása.
„A Hortobágyi Nemzeti Parkban a sziki élőhelyek madárközösségeit alkotó széki csér, széki lile és ugartyúk száma csökkent az elmúlt években. A sziki madarakon kívül változás lesz a sarkkör közelében fészkelő és hazánkban átvonuló fajok állományában is: a megnövekedett fészekfosztások miatt a partimadarak kevesebb fiókát nevelnek, így kevesebb kel útra, és nem pihennek meg útközben a Hortobágyon, s ez hatással van a hazai ökoszisztémákra is – figyelmeztetett a szakember.
