A környezetbarát öltözködés egyre nagyobb teret kap

 

A bolygó szélsőséges felmelegedésének megakadályozására jó ha tíz éve maradt az emberiségnek. Ehhez a civilizáció minden területét érintő változásra van szükség. A sok közül az egyik a hatalmas mértékű fogyasztás megfékezése. Magyarországon a divat világában már elérhetők környezetbarát megoldások.

Népszerű a környezettudatos ruhaüzlet

Fritzson-Bajdor Tünde, a Swappis Refashion – Ruhaforgó alapítója Svédországban dolgozta ki és ki is próbálta ötletét. A közgazdász végzettségű üzlettulajdonos egy, a fenntartható fejlődés témájában indult posztgraduális képzésen is részt vett. A Kék bolygó magazin stábjának elmondta, hogy már akkor felmerült benne az ötlet, hogy olyan vállalkozást szeretne létrehozni, ahol a fenntarthatóság fontos szerepet kap, és így kötött ki a divat mellett. Hazaköltözése után megnyitotta környezetbarát ruhaüzletét.

Fritzson-Bajdor Tünde megjegyezte, hogy a ruhák tömeggyártása jelenleg krízisben van, és káros hatást gyakorol a környezetünkre. A divatipari cégek véleménye szerint nem biztos, hogy meg találják erre a problémára a megoldást rövid távon. Ezért a Ruhaforgó alapítója a fogyasztói oldalról próbált erre megoldást találni.

A rendszer egyszerű: a megunt ruháért cserébe a vásárlók pontokat kapnak, amelyekért kedvezményesen vásárolhatnak. A vállalkozás így igyekszik motiválni a vásárlókat az újrahasznosításra.

Bár a startup vállalkozás még egyéves sincs, már sokak tetszését elnyerte azzal, hogy szem előtt tartja a környezettudatosságot. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy van igény erre a szolgáltatásra. Sok vásárló megjegyezte, hogy örül, hogy van egy olyan üzlet, ahol leadhatja a megunt ruháit – mondta el Fritzson-Bajdor Tünde.

Az eredményességhez elkötelezett vásárlókra is szükség van, mert a rendszer – akárcsak a fenntarthatóság – nem működik tudatos felhasználók nélkül.

Modellek a kifutón a Dolce & Gabbana olasz divatház 2019-es tavaszi-nyári férfi kollekciójának bemutatóján (MTI/EPA/Matteo Bazzi)

A kép illusztráció  (MTI/EPA/Matteo Bazzi)

Mi a baj a trendekkel?

Mengyán Eszter blogger, újságíró elmondta, hogy a divatipar gyorsan változik. Korábban volt egy tavaszi-nyári, valamint egy őszi-téli kollekció, azonban pár éve beékelődtek a köztes kollekciók is: manapság nagyjából hat-nyolccal lehet számolni évente. Hozzátette, hogy az elmúlt 20-25 évben a az úgynevezett fast fashion rendszerben gyártó márkák meggyorsították mindezt. Nem ritka, hogy kéthetente új, minikollekció érkezik az üzletekbe.

A fast fashion célja a kifutókon megjelenő legújabb márkás modelleket a lehető leggyorsabban eljuttatni a vásárlókhoz.

A ruhagyártás anyagainak jelentőse része súlyosan terheli a környezetet, ráadásul az egyre növekvő mennyiséget mind fogyasztói, mind kínálati oldalról lehetetlen fenntartható módon kezelni.

Mengyán Eszter szerint a divatmárkák azt üzenik a fogyasztóknak, hogyha nem vásárolnak, akkor nem elég trendik. A folyamatos és felpörgetett termeléssel nemcsak a mennyiség, hanem a silány és ezért rövid élettartalmú termékek száma is gyarapszik, végül hulladékként végzik. Az állandó fogyasztásra nevelt közönség pedig csak vásárol és vásárol – mondta.

Sokszor nem gondolunk bele, hogy egy ruha nem ott kezdődik, hogy kiszabjuk. Van alapanyaga, amelyet legyártanak. A legtöbb gyártó gyapotot használ, amely vízigényes növény, és a kártevői miatt rendszeresen permetezik – magyarázta.

A divattal kapcsolatos környezeti problémák nem érnek véget a gyártásnál vagy a vásárlásnál. A fast fashion elterjedése óta egyre komolyabb a ruhaszemét problémája. Az, hogy mennyi ideig hordjuk a ruháinkat, az teljes mértékben fenntarthatósági kérdés. A divat globális piac: az alapanyag hosszú utazás után jut el a gyártóig, majd lesz belőle termék.

Egyre nagyobb teret kap a fenntarthatóság a divatban is

Egy 250 grammos pólóban például több mint 80 gramm vegyi anyag található. Azonban évről évre nő a tudatosabb fogyasztók és a fenntarthatóságra gondot fordító tervezők száma is. Grőbné Vadas Erika egyike a felelősen gondolkozó tervezőknek, különleges anyagból készíti gyermekeknek és felnőtteknek mokaszinjait, amelyek az ananásztermesztés melléktermékéből, ananászlevélből készülnek.

A tervező az előállítás során nem használ vegyszereket, termékei az állati bőrt helyettesítik. Utóbbi feldolgozóipara rengeteg energiát igényel. Egy kilogramm nyers bőr előállításához mintegy 17 ezer liter víz és mintegy 50 kilogramm gabona- vagy takarmánynövény szükséges.

A Tender Toes tulajdonosa hangsúlyozta, hogy azzal, hogy mikrovállalkozást üzemeltet, személyes kapcsolatot tud kialakítani a vásárlóival, és csökkenteni tudja az ökológiai lábnyomát is, bizonyos állomások kiiktatásával kevesebb hulladék és felesleg keletkezik.

A fenntarthatóság iránt elkötelezett tervezők azt javasolják, hogy vállalkozóként is korlátozzuk ökológiai lábnyomunk méretét. Vizsgáljuk meg azt is, hogy az általunk használt alapanyag mekkora teher a bolygónak: vagyis ne csak a saját zsebünkre gondolva keressük meg, hogy hol spórolhatunk.

A címlapfotó illusztráció.