Fókuszban a tisztább levegő és az élhető város

 

Az idén már tizenhetedik alkalommal megszervezett európai mobilitási hét és autómentes nap programjainak célja, hogy a lakosságot az autózás helyett a közösségi közlekedési eszközök használatára, kerékpározásra vagy gyaloglásra ösztönözze. A Magyar Kerékpárosklub, a MÁV-HÉV és a BKK a fővárosban bringás reggelivel is csatlakozott a kezdeményezéshez, és vidéken is hasonló akciók voltak.

Az évek alatt Európa legnagyobb közlekedési-környezetvédelmi kampányává vált rendezvénysorozathoz – amelyet szeptember 16. és szeptember 22. között szerveznek meg – tavaly 2500 európai önkormányzat csatlakozott. Magyarországon is évről évre bővül a csatlakozó települések száma: 2018-ban már 260 település várta szemléletformáló és tartalmas programokkal az érdeklődőket.

Az európai mobilitási hét kampánya az Innovációs és Technológiai Minisztérium kiemelt projektjei közé tartozik, fővédnöke Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.

Az idén a korábbiaknál nagyobb keretösszeget, 140 millió forint vissza nem térítendő támogatást, a tavalyi keretösszeg kétszeresét fordították a helyi programszervezők munkájának támogatására.

XV. Európai mobilitási hét Budapesten (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Programok a fenntarthatóság jegyében

Az európai mobilitási hét keretében a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. felhívta a figyelmet a már rendelkezésre álló utazási lehetőségekre és bemutatta az elmúlt egy év közösségi közlekedésben elért eredményeit. A BKK és a főváros családi hétvégét rendezett a fenntartható közlekedés jegyében 2018. szeptember 15-16-án az Andrássy úton, ahol változatos programok és ingyenes koncertek várták a látogatókat. A Magyar Kerékpárosklub idén is csatlakozott az akcióhoz, szeptember 20-án szerte az országban, negyven helyszínen reggelivel várta a kerékpárosokat.

A MÁV pedig a program egész ideje alatt a kerékpárosokat díjmentes kerékpárszállítási akciókkal várta, míg szeptember 22-én, az autómentes napon ingyenesen utazhatnak mindazok, akik felmutatják érvényes forgalmi engedélyüket a MÁV-Start Zrt. és a GYSEV Zrt. járatain.

A közösségi közlekedés aránya évről évre nő

A hirado.hu megkeresésére a BKK közölte, hogy értékesítési adatai szerint 2017-ben Budapesten 1575 millió utas vette igénybe a közösségi közlekedést. Ez magában foglalja a BKK, a Volánbusz Zrt., valamint a MÁV-HÉV Zrt. járművein agglomerációban közlekedőket egyaránt.

Forrás: BKK Zrt.

Forrás: BKK Zrt.

A BKK 2013 óta minden évben végez úgynevezett modal split-kutatást. Ez a közösségi közlekedés és az egyéni közlekedés részarányát jelenti. Az adatfelvétel reprezentatív, személyes mintavétellel történik.

Forrás: BKK Zrt.

Forrás: BKK Zrt.

A mellékelt ábrák a közösségi közlekedés, személyautózás, gyaloglás és kerékpározás adatait tartalmazzák. A kerékpározásra vonatkozó adatokat 2016 óta méréssel határozzák meg, a korábbi években ezt az adatot becsléssel állapították meg. Az ábrákból kitűnik, hogy pár év alatt megnőtt a közösségi közlekedési eszközöket használók száma.

Forrás: BKK Zrt.

Forrás: BKK Zrt.

Az első ábra érdekessége, hogy a 2030-ra tervezett arányokat is feltüntették rajta. Ez előrejelzi, hogy az elkövetkező években szeretnék elérni, hogy a fővárosban is minél többen válasszák a kerékpáros közlekedést. Budapest kerékpáros közlekedése a jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. A kerékpárhasználat – főleg a belvárosban – jelentősen megnőtt.

A The Copenhagenzie Index – Bycicle-Friendly Cities 2011 (magyarul kerékpárbarát városok) felmérésen Budapest a tizedik legjobb pontszámot kapta, elsősorban a kerékpározás népszerűsítésének köszönhetően. Ehhez többek között hozzájárul a Mol Bubi közbringarendszer elterjedése is, amely környezettudatos, gyors és kényelmes lehetőséget kínál a belvárosi közlekedéshez.

Átdolgozás alatt a főváros közlekedésfejlesztési stratégiája

Arra a kérdésünkre, hogy miként lehetne a jövőben a közlekedési dugók számát csökkenteni a Budapesti Közlekedési Központ azt a választ adta, hogy az Európai Unió egységes európai közlekedési térség megvalósításáról szóló Fehér könyve szerint a városok esetében a torlódások és a kibocsátások visszaszorításához vegyes stratégiára van szükség.

Bizonyos lakosságszám felett a városokat arra kell ösztönözni, hogy készítsenek városi mobilitási tervet, amelynek teljes összhangban kell állnia más fejlesztési tervekkel. A távolsági és városi úthasználati díj fizetési rendszerek összehangolása érdekében az egész Európai Unióra kiterjedő keretszabályozás szükséges.

A Fehér könyvben megfogalmazott célok, valamint a szintén uniós Fenntartható Városi Mobilitási Terv szellemében készült el Budapest 2014 és 2030 közötti időszakra vonatkozó közlekedésfejlesztési stratégiája, a Balázs Mór-terv, amelynek jelenleg zajlik az átdolgozása.

A cél egy olyan közlekedési rendszer kialakítása és fenntartása, amely hozzájárul az életminőség növekedéséhez, a gazdaság fejlődéséhez és a versenyképesség javulásához úgy, hogy magas színvonalon nyújt mobilitási szolgáltatásokat, de emellett az erőforrásokat is hatékonyabban használja fel.

Címlapfotó: Terézvárosi óvodások vették birtokba az autóforgalom elől elzárt Városligeti fasort.