Betiltják a műanyagok forgalmazását egy trópusi szigeten

 

Az apró szigetország 2019 januárjától betiltja az egyszer használatos műanyagok és hungarocellek forgalmazását. A 70 ezer lakosú Dominikai Közösség célja, hogy a világ első éghajlatálló országává váljon.

A Dominikai Közösség a természet szigeteként hirdeti magát. Az alig 70 ezer lakosú sziget turistaparadicsom: égszínkék tengere és vízesései miatt évről évre egyre többen keresik fel az országot. A közösség ezen természeti értékeinek védelme érdekében nemrégiben komoly lépésekre szánta el magát: 2019 januárjától betiltja az egyszer használatos műanyagok és a hungarocell forgalmazását a szigeten. A kormány határozata egy korábbi kezdeményezésre épül, amely a biológiailag nem lebomló ételhordók importjára vetett ki tilalmat, hogy megakadályozza az éttermek és üzletek számára azok terjesztését.

A világ első „éghajlatálló” országa lenne

A fenntartható intézkedésektől az ország kormánya azt is reméli, hogy a sziget ellenállóbbá válik majd a hurrikánokkal szemben, amelyek 2017-ben is hatalmas károkat okoztak, és alaposan megtépázták a Dominikai Közösség infrastruktúráját. Roosevelt Skerrit, az ország miniszterelnöke az intézkedést ismertető sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy példát szeretnének a világnak mutatni azzal, hogy a súlyos természeti csapás után képesek talpra állni, és pár éven belül szeretnék elérni azt is, hogy a közösség legyen a világ első „éghajlatálló” országa.

 

Dominika kis sziget a Kis-Antillák szigetívében. Neve latinul vasárnapot jelent. A szigeten terül el a Dominikai Közösség, Nagy-Britannia volt gyarmata, amely 1978-ban nyerte el függetlenségét. A sziget nagyrészt domb- és hegyvidék.

Az óriás ámbráscetek védelmére is figyelnek

A természeti értékek mellett az állatvilág védelmére is figyelmet fordít a kis ország. A sziget meleg vizű partszakasza ad otthont ugyanis a nyári időszakban az óriás ámbrásceteknek, ezért is próbálják a tengeri emlősökre veszélyt jelentő műanyag szennyezést visszaszorítani.

Shane Gero, a National Geographic felfedezője 15 évig dolgozott a szigeten, az ámbrásceteket tanulmányozta. Mint fogalmazott, a tenger itt még mindig érintetlennek tűnik, ugyanakkor gyakori, hogy műanyag szemét úszik a felszínén, amely komoly veszélyt jelenthet a fiatal állatokra. Gero arról beszélt, egyelőre tisztázatlan, mi okozza az ámbráscetek pusztulását, de a tudósok egy csoportja a műanyag szennyezést sejti a háttérben. Feltételezésüket arra alapozzák, hogy az utóbbi időszakban Thaiföld és Spanyolország partjaira is olyan bálnákat sodort a víz, amelyek gyomrában több száz kilogramm műanyagot találtak.

Egy 2015-ös tanulmány szerint évente nyolcmillió tonna műanyag ömlik az óceánokba világszerte. A Dominikai Közösség viszont reméli, hogy intézkedései révén menedéket adhat a jövőben az ámbrásceteknek.

A címlapfotó illusztráció.