Csaknem ötezer hektáron javul a Hortobágy vízháztartása a legnagyobb hazai környezetvédelmi LIFE projekt eredményeként – közölte az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.
Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára az egyik érintett csatorna kialakítási munkálatainak megkezdése alkalmából tartott sajtótájékoztatón elmondta: a hortobágyi projekt több mint 10 millió eurós költségvetésének kétharmadát közvetlenül az Európai Bizottság biztosítja, a többit a magyar kormány önrészként adja a beruházáshoz.
Cél a szikes sztyeppek és mocsarak ökológiai állapotának javítása is
Az elmúlt 18 évben közel 40 LIFE projekt valósult meg Magyarországon, összesen mintegy 80-81 millió euró forrásból. Rácz András felidézte, hogy a Tisza szabályozása óta milyen károk érték a pannon szikes gyepeket és sztyeppéket egyrészt a nagy áradások elmaradása miatt, másrészt azoknak a tájidegen beavatkozásoknak a következtében, amelyek mezőgazdasági termelésre próbálták alkalmassá tenni a vidéket.
A korábbi beavatkozások tájsebei még sok helyen ma is láthatók a Hortobágyon. Ezek felszámolását is tartalmazza a tájrehabilitációs projekt, amelynek fontos célja a pannon szikes sztyeppek és mocsarak kiemelt jelentőségű vizesélőhelyeinek és a a legelőtavak ökológiai állapotának javítása a vízháztartás helyreállításával, valamint a nyílt vízfelületek és a réti zóna kiterjedésének növelésével – magyarázta az államtitkár.
Rácz András hozzátette: a 2020-ig tartó munkálatok során a 37 kilométer hosszúságú régi csatornarendszert, a gátat és műtárgyakat bontanak el, amelynek eredményeként visszaállítják azt a legeltetési rendet, ami évszázadokon keresztül jellemezte a Hortobágyot.
Az Agrárminisztérium államtitkára kiemelte: az eddig sikeresnek bizonyult LIFE programokat a kormány a jövőben is támogatja a pályázati önerő biztosításával, amire évente mintegy 400 millió forintot biztosítanak.
Javul a puszta vízellátása, és nő a legelő állatok száma
Farkas-Tóth Mónika projektmenedzser a sajtótájékoztatón elmondta: a pályázat megvalósítása során több mint 4600 hektár területen javul a puszta vízháztartása, és növekszik meg a legelő állatok száma. A projekt keretében az érintett részeken a még meglévő, a puszta vízháztartását kedvezőtlenül befolyásoló csatornákat és töltéseket felszámolják.
A legelőtavak és természeti értékeik fenntartásához elengedhetetlen az ökológiailag megfelelő, magas szintű legeltetés, ennek a feltételeit a pályázattal teremtik meg. Mindezek mellett pásztorszállásokat, gémeskutat és karámokat építenek, amelyek hozzátartoznak a puszta képéhez – tette hozzá.
Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágyi Nonprofit Kft. ügyvezetője szerint a legelőtavak helyreállításával komoly értéket teremtenek a pusztán. Hozzátette: az élőhely kezeléshez hozzájárulnak a pusztán legelő állatok is, köztük az a 200 bivaly és 200 magyar szürke marha, amelyet a projekt keretében vásároltak.
Az ügyvezetője kiemelte: a projekt konzorciumi formában valósul meg, a konzorcium vezetője a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft., tagjai a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága, a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület és hat magángazdálkodó.
