Az év hüllője az elevenszülő gyík

 

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület minden évben kihirdeti az év kétéltűjét vagy hüllőjét. Tavaly egy békára esett a választás, ezért az idén egy hüllő következett. S mivel legutóbb e csoportból kígyót szavaztak meg, 2018-ban a gyíkok közül került ki a befutó.

Babocsay Gergely, a Magyar Madártani és Természetvédelmi egyesület elnöke elmondta, hogy az elevenszülő gyíkot nagyon kevesen ismerik, ezért azt gondolták úgy, hogy eljött az ideje annak, hogy erről a fajról beszéljenek, ráadásul ugye a klímaváltozás talán ezt a fajt érinti a leginkább Magyarországon, és mivel a klímaváltozás folyamatos, sőt, egy erősödő téma a közbeszédben, ezzel jól össze tudták kötni.

Az állat természetvédelmi eszmei értéke 100 ezer forint.

Ahhoz, hogy megtudjuk, az apró, félénk gyíkocska miért van különösen kitéve a klímaváltozás hatásának, meg kell ismernünk az életmódját és élőhelyét.

Az egyesület elnöke megjegyezte, hogy Európában, első sorban Közép-Európától északra található meg, tőlünk délre már csak magas hegységekben lelhető fel. A Kárpát-medencén belül csak szigetszerűen fordul elő, viszont, hogy ha észak felé megyünk,például Skandináviában vagy Angliában szintén egy közönséges gyíkfaj.

Egykor a Kárpát-medencében is gyakori lehetett, mára azonban csak pár elszigetelt populációja maradt meg. Ez a gyík a hűvös klímájú területekhez kötődik.Szerencsére az Alföldön találhatóak mélyebb fekvésű, viszonylag hűvösebb lápok és mocsaras területek. Pont azért, mert mélyen fekszenek, a hűvös levegő ott gyűlik össze,ezért ez a hűvös éghajlat megmarad.

Ez az oka annak, hogy például Ócsán – ami egyébként egy alföldi száraz meleg területnek a közepén található – jóval hűvösebb klíma fordul elő. Ezért ezen a nedves, mocsaras, lápos területen meg tudott maradni, mint egy jégkorszaki maradványfaj.

A hazánkban előforduló két lábatlan gyíkon kívül ez az egyetlen gyíkfaj, amelyik nem tojást rak,hanem elevenen hozza világra utódait. Ez a hűvös, alacsonyabb átlaghőmérsékletű, árnyékos területeken hatalmas előnyt jelent.

Ha egy gyík ilyenkor lerakja valahol a tojásait, és a napra bízza azok kiköltését, az meglehetősen bizonytalan. Sokkal jobban jár, hogyha magában tartja a tojásokat, és az elevenszülő gyík esetében is ez történik. Az állat maga keresi meg mindig azokat a legoptimálisabb mikroklímájú pici helyeket, – teljesen mindegy, hogy ez egy napos foltocska az erdőszélen, vagy egy fűcsomó ami, jól felmelegszik – ő mindig oda tudja vinni a tojásokat – mondta Babocsay Gergely.

Ez a gyík tényleg mindent megtesz az alkalmazkodásért, de van, amivel a többi fajhoz hasonlóan alig tud megbirkózni.

A szakértő hozzátette: ahogy a klíma változik, ahogy egyre melegebb van, egyre kevesebb a csapadék – például Ócsán kifejezetten megfigyelhető, a területnek a szárazodása – ez a szárazodás az elevenszülő gyíknak egyáltalán nem kedvez. A klímaváltozás pont ezeken az elszigetelt helyeken érinti legrosszabbul a fajokat, mert nem tudnak elterjedési területet váltani, mert, hogy közte vagy áthatolhatatlan mezőgazdasági területek, vagy városok, települések, gyártelepek vannak.

Magyarországon az élőhelyek eltűnése a legtöbb hüllőt és kétéltűt komolyan veszélyezteti. Ennek oka lehet a nem megfelelő gazdálkodás, a lecsapolás és a klímaváltozás, valamint az élőhelyeket átszelő, vagy akár meg is szüntető autóutak, vasutak, ahol ezeket az állatokat tömegesen gázolják el.

Weiperth András, tudományos segédmunkatárs arról beszélt a Kék Bolygó magazin stábjának, hogy a 2000-es évek elején készültek mélyreható elemzések számos magyarországi útszakasz esetén, amely kifejezetten érintett ilyen hüllők és kétéltűek gázolásában,és már akkor milliárdos kártétel volt természetvédelmi értékben kifejezve, a különböző állományoknak elhullásában.

A veszély nem csak abban rejlik, hogy a telelő és szaporodóhelyeket választja el egymástól az autóút. Tavasszal a felmelegedő forgalmas aszfaltút mágnesként vonzza a sütkérezni vágyó állatokat, élőhelyüket pedig szó szerint feldarabolja.

A szakember szerint minél több vonalas létesítménnyel keresztezünk egy élőhelyet, annál érzékenyebb lesz a különböző környezeti hatásokra,és emberi hatásokra, ennek következtében nagyobb valószínűséggel fognak kihalni az egyes populációk, és akár a teljes faj is eltűnhet az adott élőhelyről.

Magyarország európai szinten is az egyik leggazdagabb hüllő és kétéltű élőhely, ezért kiemelten fontos: fokozott figyelemre és óvintézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy ez a helyzet ne változzon.