A klímaváltozás veszélyeire hívta fel a figyelmet a fiktív időjárás-előrejelzés

 

Pusztító vihar, özönvízszerű esőzés, orkán erejű szél és 42 Celsius-fokos meleg is szerepel az Országos Meteorológiai Szolgálat 2050. július 10-re előrevetített időjárás-jelentésében, amellyel a klímaváltozás hatásaira hívja fel a figyelmet.

A meteorológiai szolgálat meteorológusai a 2018-as meteorológiai világnap alkalmából készítettek ismeretterjesztő kisfilmet az emberi tevékenység éghajlatra gyakorolt hatásairól.

Pusztító viharokról és 30 Celsius-fok feletti hőmérsékletről szólt a fiktív előrejelzés

A honlapjukon közzétett videóban Tóth Tamás meteorológus 2050. július 10-i előrejelzése szerint ismét pusztító vihar söpört végig az országon. Sopronban óránként 150 kilométeres széllökést mértek, Keszthelyen 10 perc alatt 39 milliméternyi eső hullott le. Éjszaka is általában 20 Celsius-fok felett, többfelé 30 Celsius-fok körül alakul a hőmérséklet.

Napközben jellemzően 40 Celsius-fok körül alakulnak a csúcsértékek. Az ország legmelegebb táján, az Alföld déli részén akár 42 fok is lehet. A távolabbi előrejelzésében azt mondta: a nappali maximumok 40-43 fok körül alakulnak, és csapadékra nem kell számítani – közölte fiktív időjárás-jelentésében Tóth Tamás.

Egyre gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási jelenségek

Lakatos Mónika meteorológus kiemelte: az éghajlatváltozás miatt 2050-re akár mindennapossá válhatnak a hasonló előrejelzések. A változó klíma legnyilvánvalóbb tünete a hőmérséklet-emelkedés: a földi középhőmérséklet több mint egy fokkal magasabb, mint 19. század végén volt – tette hozzá.

A tudományos eredmények alapján szinte teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy a 20. század közepe óta megfigyelt felmelegedés fő oka az emberi tevékenység. Az üvegházhatás fokozódik, és ez melegedést okoz. Emellett a fosszilis tüzelőanyagok égetése, az ipari folyamatok, az erdők kiirtása, az állattenyésztés egyre nagyobb hatást gyakorolnak a Föld éghajlatára és átlaghőmérsékletére. Melegszenek az óceánok is, és ez a hőtágulás miatt emelkedő tengerszintet okoz, veszélyeztetve a tengerpartokon élőket.

Megjegyezte, hogy a sarkvidéki változások bár távolinak tűnnek, de ezek is hatással lesznek a világ minden pontjára. Mindenkit érint például, hogy a szélsőséges időjárási helyzetek gyakoribbá válnak. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy a biztosítók adatai szerint az időjárás hatalmas károkat okoz világszerte. A hőséggel összefüggő többlethalálozás kockázata 1980 óta folyamatosan emelkedik – hangsúlyozta Lakatos Mónika.

Példaként említette azt is, hogy 2016-ban 23,5 millió ember kényszerült elhagyni a lakóhelyét időjárási katasztrófák miatt. A szárazság és a vízhiány számos régióban ellehetetleníti az életkörülményeket, és konfliktusok kialakulásához vezethet. A nagyvárosokban a komoly hőhullámok, szmogos helyzetek fokozottabban jelentkeznek – fűzte hozzá.

A csapadék változásának mértéke, és annak iránya sem egyértelmű. Egyes modellek csökkenést, mások csapadéknövekedést jeleznek Magyarországon. Az Országos Meteorológiai Szolgálat modellje szerint a nyár szárazabbá válhat, míg a többi évszak csapadékosabb lehet. Tavasszal és nyáron hosszabb csapadékmentes időszakok várhatók, míg ősszel és télen rövidebbek lehetnek a száraz időszakok. Emellett különösen nyáron és ősszel gyakoribbá válhatnak az intenzív, heves esőzések.

A régiónk az átlagnál jobban melegszik

A szakértő azt is kiemelte, hogy Magyarország régiója a földi átlagnál jobban melegszik. Minden évszakban, de főként nyáron emelkedett a hőmérséklet, gyakrabban lépnek fel tartós hőhullámok, amelyek többször aszállyal párosulnak. A tavaszi hónapok melegedése a tenyészidőszak korábbi beköszöntével jár, ami hátrányos is lehet, hiszen az időről időre fellépő késő tavaszi fagyok fejlettebb állapotban érhetik az arra érzékeny növénykultúrákat, és így nagyobb lehet a fagykár. A téli melegedéssel csökkent a fagyos napok száma. Ritkábban hullik hó, a tapadó havas, ónos esős helyzetek viszont gyakoribbá váltak.

Mindemellett fokozódott a csapadék szélsőséges jellege is. Nőtt az aszályhajlam, de bő csapadékú évek is előfordultak. Emellett gyakoribbá váltak a heves időjárási események, amelyek özönvízszerű esőzésekkel, erős széllökésekkel, villámlással, esetenként jégesővel járnak és villámárvizet váltanak ki.

Az elkövetkező évtizedekről klímamodellek adnak választ a szakemberek szerint. Több forgatókönyv is létezik, de a legobjektívebb képet az adja, ha a különböző modelleket és szimulációkat együttesen értékelik. A modellszimulációk alapján Magyarország átlaghőmérséklete bizonyosan növekedni fog, a század közepére várhatóan 1-2 fokkal.

Az évszakok közül leginkább a nyár melegszik: a 25 Celsius-fokot meghaladó csúcshőmérsékletű nyári napok száma akár több mint tíz nappal is növekedhet a század közepére. Az ország keleti területein több mint húsz nappal is megemelkedhet az ilyen nyári napok száma.

Stormy weather at Lake Balaton  Photo: MTI/György  Varga

Viharos erejű szél a Balatonnál (MTI-fotó: Varga György)

Tudatos magatartással mindenki tehet a klíma megóvásáért

A videóban felhívták arra is a figyelmet, hogy már csak néhány év maradt hátra, amíg 2 fok alatt tudjuk tartani az ipari forradalom óta tartó globális felmelegedés mértékét. Mintegy 200 országnak kell együttműködni a Földön, ami a meteorológusok szerint a legnagyobb közös kihívás az emberiség eddigi történetében. Ezzel együtt megjegyezték: energiatakarékos, környezetkímélő fogyasztással minden ember tehet a klíma megóvásáért.

A negatív hatások mérséklése érdekében a meteorológiai szolgálat szerint a lehető leghamarabb át kell állni a nem szénalapú energiatermelésre, amelynek kisebbek a környezeti hatásai. A károsanyag-kibocsátás csökkentése mellett is minden szektornak fel kell készülnie a szélsőségesebbé váló éghajlatra.