Egy igazi világpolgár az év madara

 

A vándorsólyom a solymászok egyik kedvelt madara gyorsasága és tanulékonysága miatt is. Ez a madár egy igazi világpolgár, alig van a földnek olyan szeglete, ahol ne lenne fellelhető. Viszont volt olyan időszak, amikor hazánkból szinte teljesen eltűnt. Azonban ez a helyzet ma már csak a múlté. Napjainkban már több mint harminc pár költ Magyarországon.

A vándorsólymok náluk nagyobb állatokat is képesek zsákmányolni

Pomáz környékén nem a hidegtől remeghetnek a környék madarai. A Magyar Solymász Egyesület tagjai társaikkal, kutyákkal és kiképzett vándorsólymokkal gyakran kilátogatnak a települést övező zöld területekre, hogy megreptessék madaraikat. Bár ezek a sólymok csak tréningeznek, a vadon szárnyasainak nem árt résen lenniük.

Prágay István, a Magyar Solymász Egyesület elnöke az M1 Kék bolygó magazinjának elmondta, hogy a természetben élő vándorsólymok az apró madaraktól a galamb nagyságú madarakig gyakorlatilag bármit képesek elejteni.

Vadon élő társaikkal ellentétben a vadászatra képzett egyedeket zsákmányállatokra tanították be, amely lehet fácán, vadkacsa vagy esetleg vadliba is. Az, hogy ez a megközelítőleg galamb méretű madár nála sokkal nagyobb fajokat zsákmányolhat, speciális vadásztechnikájának köszönhető, ugyanis szó szerint belecsapódik az áldozatába.

A sugárhajtású repülők erről a fajról mintázták a gépek orrkúpját

Prágay István a vándorsólyom vadásztechnikájával kapcsolatban elmondta, hogy amikor a madár fent a magasban megpillantja az áldozatát, egy támadó alakzatot vesz fel. Ez a földről nézve olyan, mintha egy vízcsepp hullana alá az égből. Felfelé keskenyedik, lefelé egy kicsit gömb alakú. A madár összekapja a szárnyait, teljesen a teste mellé szorítja, és ebben a pózban „zuhan” le.

A gyakran 100 km/h-s becsapódási sebesség elkábítja, de nem ritkán azonnal meg is öli a zsákmányt. Bár a vándorsólyom vízszintes repülése nem kiemelkedő, zuhanórepülésben elérheti a 350-360 km/h-s sebességet is. Abban, hogy ez a sebesség magára a sólyomra ne legyen veszélyes, különleges testalkata segíti. A sugárhajtású repülők tervezői ezért is mintázták erről a fajról a gépek orrkúpját.

Gróf Sándor, az egyesület elnökhelyettese arról beszélt, hogy azért tudja ez a madár ezt az óriási sebességet elérni, mert az orrán belül van egy szál, amely zuhanáskor megforgatja a levegőt, és ezáltal olyan szintű oxigén jut a szervezetébe, hogy nem tudja lefékezni saját magát.

A több ezer éves solymászat legkedveltebb madara a vándorsólyom

Ugyan az állat főleg a magasból támad, nem árt a kitartás és a gyors irányváltásokhoz szükséges röpizmok erősítése sem. Erre a solymászok az úgynevezett „tollbábuzás” nevű gyakorlatot használják. Gróf Sándor a gyakorlat menetét be is mutatta a stábnak. Elárulta, hogy ilyenkor mindig adnak a madárnak egy csipet húst, hogy tudja azt, hogy nem vadászik, hanem tréningezik.

A solymászat több mint négyezer éves múltra tekint vissza. Az, hogy a vándorsólyom a legnépszerűbb solymászmadár nemcsak tanulékonyságával és gyorsaságával magyarázható. Ez a ragadozó egy igazi világpolgár.

Az egyesület elnöke ehhez kapcsolódóan elmondta, hogy az Antarktiszon kívül a világ szinte minden táján megtalálható a vándorsólyom. Rendkívül jól alkalmazkodó fajról van szó. Nem ritka, hogy a városokban, emeletes házak, templomok homlokzatán is fészkel.

A DDT gyomirtó majdnem teljesen eltüntette hazánkból

Rendkívüli gyakorisága ellenére 1964-re szinte teljesen eltűnt hazánkból, csaknem harminc évig nem fészkelt nálunk.  Az ok az 50-es és 60-as évek népszerű, de ugyanakkor veszélyes rovarirtó szere a DDT, amely felhalmozódott a mérgezett rovarokkal táplálkozó zsákmányállatokban, és az ezekkel táplálkozó ragadozókban.

Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője erről az időszakról elmondta, hogy nagyon sok madár elpusztult, sérültek az ivarszerveik. A hímek nem termeltek hímivarsejteket.

Felismerve a környezeti veszélyt 1986-ban a világon elsőként Magyarországon tiltották be a szer alkalmazását. Majd tizenegy év múlva az első költőpár is megjelent hazánkban. Ebből az alkalomból idén a vándorsólymot a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület az év madarának választotta.

Mára harminc-harmincöt költőpár is fészkel szerte az országban, és reméljük, hogy a jövőben ez a szám csak növekedni fog.