115 új fajt fedeztek fel a Mekong térségben

 

A WWF 2017-es jelentése egy sor egzotikus fajról tesz említést. A kutatók a mintegy száz új növényfaj mellett eddig ismeretlen hüllőket, kétéltűeket, halakat és emlősöket is találtak.

Az utóbbi két évtizedben 2500 új fajra bukkantak

A Stranger Species – magyarul Ismeretlen fajok – című jelentés több száz, a világ minden tájáról származó tudós munkáját dokumentálja. Mint az a 2017 végén elkészített gyűjteményből kiderült a tudósok nem tétlenkedtek Kambodzsában, Laoszban, Mianmarban, Thaiföldön és Vietnamban sem. Összesen 115 új fajt jegyeztek be 2016 óta. Ezek között nyolcvannyolc új növényt, két eddig ismeretlen halfajtát, két-két hüllőt és kétéltűt, valamint három emlősfajt találunk.

Az felfedezések között található például egy gyönyörű, színes békafaj, amelyre Vietnam karszthegységeiben bukkantak rá, két vakondféle, amelyet vietnami és orosz tudósok találtak, valamint egy csíkos, hosszú testű halfaj Kambodzsából. Ezekkel együtt a régióban 1997 óta felfedezett növények, madarak, emlősök, hüllők, halak és kétéltűek száma meghaladja a kétezer-ötszázat.

Csodálatos távol-keleti élővilág fedte fel magát a kutatók előtt

2016-ban Laosz és Thaiföld hegyeinek örökzöld erdeiben bukkantak rá arra a patkósdenevérre, amelynek patkó alakú pofaszerkezete miatt olyan érzést kelt, mintha a Csillagok Háborúja legendássá vált tatuini kantinjelenetéből bújt volna elő.

Egy másik faj, a vietnami krokodilgyík egy közepes termetű gyíkféle, amely Dél-Kína és Észak-Vietnam településektől távoli édesvizeiben és örökzöld erdeiben él. A fajt olyannyira fenyegeti élőhelyének elvesztése, a szénbányászat és az állatok kereskedelmi célú begyűjtése, hogy becsült adatok szerint körülbelül kétszáz példány maradhatott fenn Vietnamban. A krokodilgyíkot azóta egy Shini című képregényben is megrajzolták: ő segít elmagyarázni a kisdiákok számára, hogy miért fontos a gyíkfélék védelme.

A csigaevő teknősre pedig nem egy folyóban vagy az erdőben leltek rá, hanem Északkelet-Thaiföld két helyi élelmiszerpiacán. Az árusok elmondták, hogy egy közeli csatornában találták őket. Alaposabb vizsgálatok után kiderült, hogy a faj fennmaradását súlyosan veszélyezteti a gátépítés, ezért a kutatók sürgetik a védelem alá helyezését az országban.

A két, Észak-Vietnam folyóhálózatában felfedezett vakondféle bepillantást enged az indokínai emlősök történetébe. A felfedezők egyike,  Alexej Abramov kutató elmondta, ezek az állatok azért képesek stabil populációt fenntartani, valamint az orvvadászok elől elbújni, mert védett területeken, a föld alatt élnek.

Martin Gilbert, a Wildlife Conservation Society állatorvosa az igen ritka, kambodzsai királyi teknőssel Phnom Penhben, 2005 júliusában. Az egyedet a lábába implantált mikrochip révén sikerült kimenteni egy kínai levesesfazékból. (Fotó: Reuters/ Sokunthea)

A térségben 1997 óta mintegy kétezer-ötszáz új fajt fedeztek fel (Fotó: Reuters/ Sokunthea)

A térség fejlesztése nagymértékben veszélyezteti az élővilágot

Észak-Vietnam karsztvidékének erdeiben öt különböző állatfajt is felfedeztek 2016-ban. Az egyik közülük egy vibráló színekben pompázó békafaj, amelynek élete cseppet sem zavartalan. A faj egyedeinek fennmaradását a kőfejtés és az útépítés veszélyezteti. Kambodzsában pedig egy hosszú testű, fekete-barna csíkos halfajt fedeztek fel, Mianmarban pedig egy béka- és négy növényfajt.

Az új felfedezések kritikus időszakban történtek. A Mekong térségében ugyanis intenzív fejlesztések gyakorolnak nyomást a természeti környezetre. A bányászat, út- és gátépítések fenyegetik annak a természeti környezetnek a fennmaradását, amely ilyen egyedivé teszi a térséget.

Erőteljesen fel kell lépni az illegális vadkereskedelemmel szemben is

Az illegális vadkereskedelem további veszélyeket rejt magában. Számos faj kipusztulhat, mielőtt egyáltalán felfedeznék őket. Ez a törvénybe ütköző tevékenység tizedeli a Mekong térségének vadpopulációit, főként az Arany-háromszögben, ahol Laosz, Thaiföld és Mianmar találkozik, de Ázsia- és Afrika-szerte súlyos problémát okoz.

A természetvédők és a szakértők egyaránt úgy tartják, hogy a Mekong térségében élő állatok és növények a természet műalkotásai, és megérdemlik a védelmet. De ezekre a fajokra fokozott veszélyt jelent, hogy a gyűjtők akár több ezer dollárt is képesek fizetni értük, és a már említett Arany-háromszög piacai büntetlenül működnek. A WWF térségi képviselője rendkívül fontosnak ítélte meg, hogy a régió kormányai határozottan lépjenek fel az orvvadászat ellen, illetve bezárják az illegális vadkereskedelemnek helyet adó piacokat, valamint a tigris- és medvefarmokat is.

A világ legnagyobb civil természetvédő egyesülete és partnerei fajvédelmi jogszabályokkal, határokon átnyúló együttműködésekkel és a rendvédelem hatékonyságának javításával azt küldetést tűzték ki maguk elé, hogy csökkentsék a súlyosan fenyegetett fajok – mint az elefántok, tigrisek és orrszarvúk – kereskedelmét szerte a világon.