A jövőben egyre többen válhatnak klímamenekültekké

 

A kedvezőtlen környezeti viszonyok és az éghajlat változása miatt a jövőben vélhetően egyre többen kényszerülnek majd elhagyni az otthonaikat. Rövidesen klímamenekültről is hallhatunk.

Új jelenség: klímamenekülti státusz

Ahogy arról korábban írtunk, a sarki jég olvadása évről évre emeli a tengerek vízszintjét. Így egyre több tenger- vagy óceánparton fekvő város, illetve sziget kerülhet veszélybe. Már most összeállt egy olyan lista, amelyen azok a térségek és vidékek szerepelnek, amelyeket akár pár évtizeden vagy rosszabb esetben pár éven belül elnyelhet a víz.

Az eltűnő szigetek közé tartozik a turisták által kevésbé látogatott, ám az elmúlt években fenyegetettsége miatt egyre inkább a figyelem középpontjába kerülő Kiribati és Tuvalu. Innen származik az a férfi, akit a világ első klímamenekültjeként emlegetnek, és aki a klímaváltozásra hivatkozva kért menedékjogot Új-Zélandon pár évvel ezelőtt.

A kutatók szerint ezek a csendes-óceáni szigetek alig emelkednek ki a vízből. A legmagasabb pontjuk három-négy méter körül van, így a tengerszint minimális növekedése is katasztrófát okozhat. Az áradások és a heves esőzések folyamatosan pusztítják a szigeteket. A víz pedig egyre nagyobb területeket hódít el az őslakosoktól, akik viszont hallani sem akarnak a költözésről. Pedig az ország vezetése komolyan fontolóra vette a tömeges kitelepítés lehetőségét.

eight_col_kiribati_capital

Kiribati szigetéből egyre több területet hódít el az óceán (Fotó: Supplied)

Folyamatos a harc az előrenyomuló vízzel szemben

Születtek tervek arra, hogy milyen építményekkel, gátrendszerrel lehetne megvédeni az atollokat. Ezek azonban olyan sokba kerülnének, hogy a szegénységgel küzdő miniállamok aligha tudnák finanszírozni ezeket az igencsak költséges beruházásokat.

A szigeteken élők hétköznapjait rendszeresen megnehezíti, hogy a kis kiterjedésű mezőgazdasági területeiket folyamatosan elönti a sós víz, így azok alkalmatlanok lesznek a  további termelésre. Tuvalun már most él olyan család, amelynek tagjai tíz év alatt háromszor költöztették arrébb otthonukat, mert az óceán állandóan veszélyezteti őket.

A Maldív-szigeteken is kongatják a vészharangot

A főként turizmusból élő, több mint ezer szigetből és atollból álló ország kormánya évek óta igyekszik felhívni a világ vezetőinek figyelmét, hogy az egyre növekvő szén-dioxid-kibocsátás és a globális felmelegedés miatt hamar a víz alá kerülhetnek. Arra is volt példa, nyomatékot adva közlendőjüknek, hogy a kormány az óceánban ülésezett búvárruhában. Ezzel az igencsak rendhagyó lépésükkel igyekeztek bemutatni, hogy a probléma valós, és milyen veszély leselkedik a környezetszennyezés miatt a világ több pontjára is.

Az sem véletlen, hogy az ország a világ egyik legdrágább helye. A kormányzat ugyanis a turizmusból befolyt bevételekből próbál tartalékokat képezni a jövőre nézve. Hosszú távon az is terveik között szerepel, hogy földterületeket vásárolnak a szárazföldön, például Indiában. Erről a maldív elnök már többször is nyilatkozott. Természetesen ez az elképzelésük számos nemzetközi jogi kérdést is felvet.

Kiribati és Tuvalu is földet venne egy biztonságosabb helyen, és már a Fidzsi-szigeteki kormánnyal is tárgyaltak erről.

Velence, 2008. szeptember 14. Turisták a Szent Márk téren, jobbra a Dózsepalota. MTI Fotó: Kollányi Péter

Velence száz év alatt szellemvárossá válhat (MTI-fotó: Kollányi Péter)

Szellemvárossá válhat Velence

Nem kell azonban a földi édenig mennünk ahhoz, hogy süllyedő és pusztuló világokkal találkozzunk. A világörökség részét képező, vízre épült Velence városát is a környezete veszélyezteti. A turisták körében népszerű olasz város szépen lassan, milliméterről milliméterre süllyed. Az adatok szerint egy évszázad alatt húsz centivel került mélyebbre. Nemrégiben épült meg a történelmi város védelme érdekében a Mose névre keresztelt gátrendszer, ami a tervek szerint az áradások miatti vízszintemelkedéstől óvja meg.

A sokemeletes tengerjárók is gyengítik Velence alapjait. A városatyák szerint a szállodahajók viszonylag kevés bevételt hoznak. Az utasok keveset időznek a csatornák környékén, a sikátorokban. Sőt van, aki el sem hagyja a luxushajók fedélzetét, mert azokról is fenséges panoráma tárul a szemük elé.

Azonban Velence nemcsak a vízzel küzd, hanem az elnéptelenedéssel is. A cölöpökön álló házakban egyre kevesebben élnek, a kereskedők, az árusok, a gondolások, vízi taxisok jelentős része ingázik. Sokan inkább átköltöztek a szárazföldre. Kutatók szerint pár évtized leforgása alatt Velence egy olyan szellemvárossá válhat, ahol évente akár húszmillió turista fordulhat meg.