Robbanással jöttek létre a Titán vízzel teli tavai

 

Egy a közelmúltban publikált kutatás a NASA Cassini űrhajójának radar adatait felhasználva új forgatókönyvet mutat be, amely magyarázatot ad arra, hogy a Szaturnusz holdján, a Titánon található egyes metánnal töltött tavaknak miért vannak akár száz méter magasra nyúló peremei – írja a NASA.

A Titán a Földön kívül az egyetlen olyan égitest a Naprendszerben, melynek felszínén állóvíz található. De míg a Földön a tavakat és tengereket a felhőkből eső csapadék tölti fel, addig a Titánon ezt a metán és az etán végzi – szénhidrogének, amelyek nálunk gáz-halmazállapotban vannak jelen, de a Titán hideg éghajlatában folyadékként viselkednek.

A Titánon létrejött tavak eredetéről szóló legtöbb jelenlegi tanulmány szerint a folyékony metán feloldotta a hold jég alkotta alapkőzetét és szilárd szerves vegyületeit, mellyel víztárolót váj, ahol a folyadék felgyűlik.

Ez lehet az eredete a Titánon fellelhető tavak egy típusának, melyeknek éles peremei vannak. A Földön azokat az állóvizeket, amik hasonlóan –, a környező mészkő feloldásával – készülnek, karsztos tavaknak nevezzük.

A gázzá alakuló folyékony nitrogén robbantotta a krátereket

A kisebb tavakra vonatkozó új, alternatív modell szerint a Titán kéregében lévő folyékony nitrogénzsebek felmelegedtek, és robbanásveszélyes gázzá alakulva krátereket explodáltak, amelyek ezután folyékony metánnal töltődtek fel.

A Titán a Voyager szemén át. (Fotó:NASA/JPL-Caltech)

A Titán a Voyager szemén át (Fotó:NASA/JPL-Caltech)

 

Az új elmélet választ ad arra, hogy a Titán északi pólusához közeli kisebb tavak, mint a Winnipeg Lacus, miért jelennek meg a radarképben, úgy hogy meredek szegélyeik jóval a tengerszint fölé tornyosulnak.

Az olasz G. d’Annunzio Egyetemen dolgozó Giuseppe Mitri vezette nemzetközi tudományos csapat meg van győződve arról, hogy a karsztos modell nem illeszkedik az új képekben látottakhoz.

A perem felmegy és a karsztos folyamat ellentétesen működik” – mondta Mitri. „Nem találtunk olyan magyarázatot, amely illeszkedne a karsztos tómedencéhez. A valóságban a morfológia inkább hasonlít egy robbanás által kialakított kráterhez, ahol a peremet a kráter belsejéből kilőtt anyag képezi. Ez egy teljesen más folyamat”.

Korábbi jégkorszakához képest meleg éghajlatú a Titán

A Nature Geosciences-ben szeptember 9-én közzétett tanulmány összekapcsolható a Titán éghajlatáról készített modellekkel, amelyek megmutatják, hogy a holdnak a korábbi „jégkorszakához” képest meleg az éghajlata.

Az elmúlt fél-egymilliárd év alatt a Titán légkörében lévő metán üvegházhatású gázként viselkedett, viszonylag melegen tartva a holdat, ami a Föld normái szerint még mindig hideg. A tudósok már hosszú ideje feltételezik, hogy a hold hűlés és melegedés korszakán ment keresztül, mivel a metán a Nap által okozott kémiai hatás miatt kiürült, majd újból megjelent.

Ezek a meredek élekkel, födémekkel és emelt peremmel rendelkező tavak a Titán történelmének azon időszakaira mutatnak, amikor folyékony nitrogén volt a felszínen és a kéregben” – jegyezte meg Jonathan Lunine, a Cassini projekt, valamint a New York-i Cornell Egyetem tudósa, majd hozzátette: még a lokális felmelegedés is elegendő lett volna, hogy a folyékony nitrogént gyorsan táguló gőzzé alakítsa, ami így krátereket robbanthatott a hold felszínén.

Ez egy teljesen más magyarázat a kis tavak körüli meredek peremekre, melynek okát eddig teljes homály fedte” – fejtette ki Linda Spilker, Cassini projekt tudósa. „Amint a tudósok tovább elemzik a Cassini-adatok kincstárát, egyre több darab kerül a helyére a kirakósból. A következő évtizedekben egyre jobban megértjük majd a szaturnuszi rendszert”– tette hozzá a tudós.