Ma is zajlik az űrverseny

 

Szombaton 50 éve, hogy az amerikai Apollo 11 űrhajó fedélzetén Neil Armstrongon kívül Edwin Aldrinnal és Michael Collins-szal végrehajtotta sikeres misszióját és a Holdra szállt. Űrverseny manapság is zajlik, ha nem is a korábbi formában.

A NASA által közreadott képen Edwin Aldrin, az emberiség első holdutazását végrehajtó Apollo-11 amerikai űrhajó holdkompjának pilótája a Hold felszínén, a Sas leszállómodul egyik leszállótalpa mellett, a Nyugalom tengere nevű térségben az első Holdra szállás után (Fotó: MTI/NASA)

Kis-Benedek József katonai szakértő a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában elmondta, hogy 50 évvel ezelőtt már voltak különböző űrprogramok, Jurij Gagarin ekkor már járt a világűrben, de az, hogy Armstrong a Holdra lépett egy meghatározó esemény volt az emberiség történelmében.

Érdekes azonban, hogy az Apollo-program óta nem történt Holdra szállás, az emberi megismerés inkább más felé vitte el az űrkutatást. Ma már inkább új bolygókat keresnek, ahol az életnek nyoma van, arra törekednek, hogy olyan információkat gyűjtsenek, amivel az emberiség gazdagszik.

Horvai Ferenc, a Magyar Asztronautikai Társaság főtitkár-helyettese hozzátette, hogy habár ő nem élt az 1969-es Holdra szállás idején, arra emlékszik, hogy az azt követő években, évtizedekben mindig voltak tervek arra, hogy az ember visszatérjen az égitestre, akár a Marsra szállás előzményeként.

Legutoljára 2004-ben George Bush egykori amerikai elnök jelentette be, hogy Amerika visszatér a Holdra. Annak, hogy előtte és utána miért nem szerveztek újabb Holdra szállást, megvoltak az okai: egyrészt túl drága lett volna egy ilyen utat megszervezni és kivitelezni, másrészt az emberiség nem nyert volna akkorát vele, hiszen újabb információkkal nem lett volna gazdagabb, ráadásul a közvéleményt sem érdekelte már ez a téma annyira.

Az Apollo 12 útja után már nagyon keveseket mozgatott meg a Holdra szállás, az Apollo 13 balesete után pedig inkább a program leállítása mellett döntöttek, annak ellenére, hogy eredetileg még 6 űrhajót terveztek a Föld szomszédságába küldeni. A programnak az lett az eredménye, hogy mindent, ami tudományos érdekességnek számított, azt felfedezték,

az űrversenyt pedig megnyerték az amerikaiak a szovjetekkel szemben.

Kis-Benedek József szerint űrverseny ma is van. Az Apollo-program után úgy döntöttek az amerikaiak, hogy nem feltétlenül kell embert küldeni az űrbe az információszerzéshez,

technikai módon is meg lehet azt oldani.

A versenyben résztvevők idővel rájöttek arra, hogy érdemes együttműködni egyes területeken, bizonyos területeken azonban nincs és valószínűleg soha nem is lesz kooperálás, de az együttgondolkodás olyan eredményeket hozhat idővel, mint például a távolabbi bolygókra való eljutás.