A Hold máig az egyetlen olyan Földön kívüli égitest, amin ember is járt, elsőként 1969-ben Neil Armstrong parancsnoksága alatt az Apollo-11 holdkomppal. De vajon mi volt a célja a kezdetekkor és miért fontos most is a Hold kutatása? - hangzott el szombaton az M1 Világ című műsorában.
A kép illusztráció (Fotó: MTI/NASA)
Az első űrszondás kísérletek hátterében nem tudományos, sokkal inkább politikai indok állt: a Szovjetunió és az Egyesült Államok versengése. Az Apollo-program keretében már a Hold felszínén elhelyezett műszerek segítségével következtettek az égitest belsejében uralkodó viszonyokra, a hozott kőzetmintákat, és a hőmérséklet emelkedésének okát tanulmányozták.
Az eddigi és a korszerű holdszondákkal elért új eredmények alapján ma már egy holdbázis tervén dolgoznak a szakemberek, háromdimenziós nyomtatástechnikán alapuló berendezésekkel, ottani nyersanyagokból épülnek majd a gomba alakú lakhelyek.
Azt, hogy víz is létezik Holdon, egy 79 millió dolláros projekt segítségével, az első indiai Hold-misszióval erősítették meg 2008-ban. Most a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Kína, Japán és az Európai Űrügynökség mellett India ismét a Holdra készül.
Az indiai hordozórakéta a terv szerint július 15-én indul az égitestre, a tervezett szeptemberi landolás után pedig egy kutatórobotot is ereszt a felszínre további tanulmányozás céljából. Bár eddig csak az Amerikai Egyesült Államok szállt Holdra emberrel,
De vajon ilyen előrehaladott holdkutatási tudományos háttér mellett miért olyan fontos India számára az újabb holdra szállás és a saját űrállomás? Bár India miniszterelnöke, Narendra Modi hangsúlyozta, hogy szándékaik békések, és elsősorban a védelemre koncentrálnak majd, India készen áll egy esetleges űrháborúra, amire már az Egyesült Államok is elkezdte a fegyverkezést.
A címlapfotó illusztráció.
