Újraindult az űrverseny a Holdért

 

Donald Trump amerikai elnök újra embert küldene a Holdra. Az amerikai elnök a Twitteren jelentette be, hogy növelné a NASA költségvetését. Üzenetében azt írta, szeretné helyreállítani a NASA nagyságát, újra megvalósítani a holdutazást, majd eljutni a Marsra.

Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA jövő évi költségvetésének megemelését kérte a kongresszustól Donald Trump elnök annak érdekében, hogy az Egyesült Államok mihamarabb újra embert küldhessen a Holdra. Trump Twitter-üzenetében jelentette be, hogy 1,6 milliárd dollárral szeretné növelni a NASA költségvetését. Ezzel a kiegészítő támogatással együtt a NASA 2020-ban 22,6 milliárd dollárból gazdálkodhatna.

Azóta, hogy az Apollo 17 misszióban 1972 decemberében Eugene Cernan asztronauta a Holdra lépett, nem járt amerikai űrhajós a Földet kísérő égitesten. A NASA eredeti terve az volt, hogy asztronautáival 2028-ig térne vissza a Holdra, és ennek előkészületeként 2024-ig személyzet nélküli űrjárművet küld oda.

A program felgyorsítása várhatóan több tíz milliárd dollárba fog kerülni.

Februárban a NASA igazgatója, Jim Bridenstine arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok tartós holdprogramot tervez, olyat, amelynek keretében rendszeresen jönnek-mennek majd az embert szállító űrhajók. Egy kisebb űrállomást létesítenének Gateway elnevezéssel 2026-ig egy Hold körüli pályán, egyfajta pihenőhelyet, „feltételes megállót” az úton lévő űrhajósoknak, de a Nemzetközi Űrállomástól (ISS) eltérően ezen nem lenne állandó személyzet.

Az űrkutatás ismét a középpontban

Donald Trump bejelentése abból a szempontból pozitív, hogy az elmúlt másfél évben az űrkutatás ismét a középpontba került, amelyben újraindult az űrverseny a Holdért – jelentette ki Kiss László csillagász az M1 Ma reggel című műsorában.

Úgy véli, a már eddig elért eredmények és fejlesztések is azt a célt szolgálják, hogy

megpróbálják az emberiséget több-bolygós civilizációvá fejleszteni.

Trump elképzelése szerint 2024-ben kéttagú személyzet, deklaráltan egy nő és valószínűleg egy férfi utazna a Holdra. A szakértő szerint azonban ez abból a szempontból tűnik kissé ideologikusnak, hogyha meg is valósulna a terv 2024-ben, lenne-e előrelépés az eddigiekhez képest. Hiszen lassan 50 év telt el az első holdra szállás óta, és a mintegy fél évszázad alatt nem sok minden változott.

Kiemelte, ez persze mindenképp pozitív folyamat abból a szempontból, hogy fejlődik az űrkutatási technológia, és a lehetséges újbóli holdra szállásnak is technológiai hozadéka lehet. A Hold azért volt mindig is érdekes, mert sokkal közelebb van – három nap alatt érhető el –, mint a Mars. A Mars elérése ugyanis csaknem egyévnyi időt venne igénybe oda-vissza.

Bázist építenének a Holdra

Emlékeztetett, a kutatók már többször is felvetették, hogy 2028-ig bázist építenének ki a Holdon, ahol állandó emberi jelenléttel figyelnék meg a folyamatokat. Ez abban is jelentős előrelépés lenne, hogy a Holdhoz közeli kisbolygókra már nem a Földről, hanem a Holdról lehetne tovább utazni. Sokkal egyszerűbb és könnyebb lenne a keringő pályák elérése, hiszen a Föld gravitációs gödrén kívül lenne a kiindulási pont – jegyezte meg Kiss.

Ha ez létrejön, olyan gazdasági célok és érdekeltségek valósulhatnak meg, mint a kisbolygókon lévő nyersanyagok bányászata és kutatása – közölte. Hozzátette, ez irányba mutatnak az űrkutatási folyamatok is, hiszen valahol a NASA is várja a gazdasági megtérülést.