Meteoritbecsapódás nyomán felszabaduló vízpárát figyeltek meg a Holdon

 

Elsőként sikerült meteorraj becsapódása nyomán felszabaduló és a ritka légkörrel elvegyülő vízpárát megfigyelni a Holdon.

A megfigyelést bemutató tanulmány a Nature Geosciences című folyóiratban jelent meg, a meteorrajok becsapódása 2014. január 9-én, április 2-án, 5-én és 9-én történt. Az új ismeretek segíthetnek többek között a kutatóknak a Holdon lévő víz múltjának megértésében, amely potenciális forrást jelenthet az égitesten végzendő, hosszú távú missziók során.

Az eseményeket az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) LADEE nevű űrszondája segítségével figyelték meg. A misszió során a szonda a Hold körül keringett, hogy részletes információkat gyűjtsön az égitest gyér légkörének szerkezetéről és összetételéről.

Bizonyítékok léteznek arra, hogy a Holdon van víz és hidroxil, a víz eredete azonban vitatott.
„A Hold légkörében az idő nagy részében nincs számottevő mennyiségű víz vagy hidroxil. De amikor a Hold áthaladt egy ilyen meteorrajon, elég vízgőz távozott ahhoz, hogy észleljük. Amikor pedig véget ért az esemény, a víz vagy hidroxil eltávozott” – nyilatkozta Richard Elphic, a LADEE projekt kutatója.

Víz felszabadításához a meteoritoknak legalább nyolc centiméterre kellett behatolniuk a felszín alá. A csontszáraz felső réteg alatt egy vékony átmeneti réteg, majd egy hidratálódott réteg található, ahol a vízmolekulák valószínűleg a talaj- és kőzetrészecskékhez tapadnak – olvasható a tanulmányban.

Ugyanakkor a Hold felszíne meglehetősen porhanyós, így a legkisebb meteorit is képes felszabadítani egy kis vízgőzt. Amikor egy meteorraj zúdul a Hold felszínére, a felszabadított víz belép az exoszférába, és ott elterjed. Ennek a gőznek mintegy kétharmada bejut az űrbe, de mintegy egyharmada visszatér a Hold felszínére a tanulmány szerint.

A kutatás segíthet megmagyarázni a sarkok közelében lévő kráterek sötét mélyeiben lévő jéglerakódásokat. A vízgőz ugyanis ott hosszú ideig marad stabil az alacsony hőmérséklet miatt.
Tudjuk, hogy a víz egy része a Holdról származik, mivel a felszabadított víz tömege nagyobb, mint a meteoritokban lévő víz tömege”  – mondta Dana Hurley, a Johns Hopkins Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője.