Egy második bolygó is keringhet a Földhöz legközelebb eső csillag körül

 

A nem hivatalosan Proxima c néven ismert jelölt tömege hatszorosa a Földének, és a jeges Proxima Centauri rendszer körül kering.

A bolygó létezése nem nyert igazolást ez idáig. A Proxima c úgynevezett szuperföld is lehetne, mivel a tömege legalább hatszorosa a Föld tömegének. A megközelítőleg 1900 napos keringési ideje teszi jeges, lakhatatlan hellyé, amely a Nap–Föld-távolság körülbelül másfélszeresére található a Proxima Centauri rendszerben. A Proxima Centauri egy, a Napnál sokkal kisebb és halványabb, négy fényévre található vörös törpecsillag – írja a Scientific American.

Az újonnan felfedezett bolygó akár a Proxima b mellé is csatlakozhat – amely egy, a Proxima Centauri körül keringő 2016-ban felfedezett, durva becsléssel Föld tömegű bolygó. A kísérleti észlelés ugyanazzal a többéves, további 60 méréssel kiegészített adatbázis segítségével sikerült, mint amelynek segítségével a Proxima b-t is felfedezték. „Csak egy jelölt. Ezt fontos kiemelnem” – mondta Mario Damasso asztrofizikus.

A Proxima c bolygó természetének igazolásához további tanulmányokra van szükség, további berendezésekkel a Földön és az űrben egyaránt. A European Southern Observatory, vagyis az Európai Déli Obszervatórium a Chilében található nagy méretű távcsőre szerelt következő generációs bolygókutató műszere, az Espresso nagyobb pontossággal képes érzékelni a bolygó jelölt égitestek hullámait.

A legígéretesebb megfigyeléseket azonban az Európai Űrügynökség Gaia műholdjával, amely a Tejútrendszert kutatja, lehetne tenni, amely a galaxis több mint egymilliárd csillagának mozgásait és helyzetét figyeli folyamatosan, beleértve a Proxima Centaurit is. A Gaia csupán a bolygó keltette hullámokat figyelve is képes észlelni annak jelenlétét. A műhold döntő válasszal szolgálhat abban a kérdésben, hogy a Proxima c létezik-e vagy sem.

A puszta észleléseken túl a bolygójelölt további izgalmas lehetőségekkel szolgálhat a természete jellemzésére irányuló tanulmányokhoz. Közvetlen felvételeket lehetne készíteni róla a mérhetetlen sok űrközi örvényen keresztül. A Proxima b is ígéretes ilyen szempontból, de a Proxima c távolabb helyezkedik el a Centauritól, így jobban is látszódhatna. Az első bolygó lehet a Naprendszeren túl, amelyről visszavert fényben készül felvétel.

Bármilyen kép a Proxima c-ről – amennyiben a bolygó valódisága beigazolódik – valószínűleg egy szeles, túlnyomórészt gázból álló gömböt fedne fel, de még ebben az esetben is nagyban segítheti az űrhajósokat abban, hogy megértsék milyen egy szuperföld. Annak ellenére, hogy ez a Tejútrendszerben a leggyakoribb bolygóváltozat, a Naprendszerünkben teljesen ismeretlen.

A Föld és a Neptunusz tömege és mérete között félúton elhelyezkedő szuperföld típusú bolygó kecsegtet némi eséllyel az életre, mint szuperméretű változata lakható világunknak.