Autót sem vezethetett, annyira vigyáztak rá, végül gyakorlórepülés közben lelte halálát

 

Megnyerte a Szovjetuniónak az amerikaiakkal vívott űrversenyt, habár az első űrutazás nem volt éppen zökkenőmentes. Végzetes repülőgép-balesetének körülményei a mai napig nem tisztázottak. Nyolcvanöt éves lenne Jurij Gagarin.

Egy parasztcsalád harmadik gyermekeként született az oroszországi Klusino faluban Jurij Alekszejevics Gagarin 1934. március 9-én – éppen 85 éve. Nehéz gyerekkora volt, apja bútorasztalosként, anyja fejőnőként dolgozott. A német megszállás idején nyomorogtak, idősebb testvéreit kényszermunkára hurcolták Lengyelországba.

Jurij Gagarin később öntőmunkásnak tanult, majd a szaratovi műszaki főiskolára iratkozott be, ahol beleszeretett a repülésbe. Fel is vették az orenburgi repülőiskolába, ahol 1957-ben első osztályú minősítéssel avatták pilótává. Ugyanebben az évben megnősült, házasságából két lánya született.

Szoros volt az űrverseny

Az Egyesült Államokkal „vívott” hidegháborús űrverseny a Szovjetunióban feszített tempót diktált, a cél az volt, hogy a nagy vetélytársnál előbb juttassanak embert az űrbe. Az ezzel kapcsolatos Vosztok űrkutatási program felelőseire politikai nyomás nehezedett, az első emberes űrküldetés, a Vosztok–1 tesztelése – mint utóbb kiderült – rendkívül hiányos volt.

Szovjetúnió, 1967. december 18. Az űrkorszak tíz esztendejéről szóló, a Szovjetunióban országszerte bemutatott színes dokumentumfilm egyik kockája: Lajka kutya a felbocsátás előtt. (MTI/TASSZ )

Lajka kutya a felbocsátás előtt (Fotó: MTI/TASSZ )

A szovjeteknek az emberes küldetés előtt bizonyítaniuk kellett, hogy a fellövés és az űrben tartózkodás, a súlytalanság túlélhető. 1957. november 3-án fellőtték az első űrbiológiai mesterséges holdat is, a 162 napig keringő Szputnyik–2 kabinjában indult a világűrbe az első élőlény, Lajka kutya. Lajka talán jobban járt volna, ha kóbor eb marad Moszkva utcáin – onnan gyűjtötték be ugyanis –, mert a küldetést nem élte túl. A hivatalos jelentés szerint hét napig szorongott a Szputnyik–2-ben, amikor idegmérget kapott. Valójában azonban kínok között pusztult el stresszes állapotban, a forró kabinban.

Lajka áldozatának eredménye volt, hogy az oroszok végül embert mertek küldeni az űrbe.

Több ezer pilóta közül választották ki

Két éve volt vadászpilóta Gagarin, amikor jelentkezett a programra, háromezer (egyes források szerint kétezer) jelentkező közül válogatták be egy húszfős csoportba, amelynek tagjait Csillagvárosban (Moszkva mellett) készítették fel a feladatra. A kemény kiképzés végén – testi és pszichikai adottságaik miatt – Gagarint és German Sztyepanovics Tyitovot választották ki. Gagarin lett a küldetés első számú jelöltje, Tyitov pedig a tartalék.

Gagarin a Vosztok–1 űrhajóval 1961. április 12-én reggel startolt Bajkonurból. 108 perces „utazást” tett, egyszer megkerülte a Földet.

A határ a csillagos ég

Jól viselte a körülményeket és a súlytalanságot, jegyzetelt a fedélzeti naplóba, benyomásait magnetofonra mondta, időnként rádiókapcsolatot is sikerült létesíteni vele. A szovjet sajtószolgálat, a TASZSZ biztosra ment, amikor az űrhajó Föld körüli pályára állt, akkor hozták nyilvánosságra a világra szóló eseményt.

A Vosztok űrhajó startja, fedélzetén Jurij Alekszejevics Gagarin (Fotó: MTI/UR)

Mára kiderült, hogy a küldetés sikere sok szempontból a szerencsén múlott, kis híján katasztrófába torkollott. A Vosztok–1 ugyanis a tervezettnél magasabb pályán keringett, a Földre való visszatéréskor a fékezőrakéta nem működött megfelelően, a leszálló- és műszaki egység nem vált szét időben, illetve a légkört elérve tüzes golyóként száguldva fékeződött le. Gagarin testére óriási nyomás nehezedett, amit csodával határos módon mégis túlélt.

Sikerült időben katapultálnia, ejtőernyőjével a Volgához közeli Szmelovka falu mellett egy szántóföldön ért földet.

Gagarin a Szovjetunió legnépszerűbb embere lett, űrutazása a szocializmus kapitalizmus felett aratott győzelmének jelképévé vált a szovjeteknél. Ezredessé léptették elő, megkapta a Szovjetunió Hőse címet és a Lenin-rendet. Beutazta az egész világot, 1961-ben Magyarországon is járt.

Óriási tömeg vett részt a nagygyűlésen 1961-ben, amelyet a Budapestre látogató Jurij Gagarin tiszteletére rendeztek a Hősök terén (Fotó: MTI/Jármai Béla)

Ma is népszerű hazájában: a Jurij Levada Független Elemzőközpont 2017-es felmérése szerint a 20. legnépszerűbb történelmi személyiség.

Hőskorában olyan nagyon vigyáztak rá, hogy minden „veszélyes” tevékenységtől – még az autóvezetéstől is – eltiltották, és egyedül sehová sem mehetett. A hirtelen rászakadó hírnevet nehezen viselte, házassága megromlott, alkoholproblémái is voltak. Később a szovjet űrhajósok egységének parancsnoka, majd a róla elnevezett kiképzőközpont parancsnokhelyettese lett.

Fájdalmas intermezzo

1967. április 24-én történt a szovjet űrhajózás első emberéletet követelő balesete: a világűrből visszatérő Szojuz–1 ejtőernyője nem nyílt ki, a lezuhant és kigyulladt kabinban életét vesztette Vlagyimir Komarov űrhajós.

A Szojuz–1 tesztelése a Vosztok–1-éhez hasonlóan megbízhatatlan volt. A hibáiról szóló lista csaknem kétszáz tételből állt, ám arról senki sem merte értesíteni a legfelsőbb pártvezetést.

Gagarin, aki a tartalék volt Komarov „mögött”, maga is összeállított egy hibajegyzéket, amelyet eljuttatott a KGB-hez, de ez sem hozott eredményt. Komarov maga is tisztában volt azzal, hogy halálos veszélyben forog, de vállalta a küldetést, csak azért, hogy ezzel megmentse Gagarin életét. Állítólag indulása előtt azt mondta: nyitott koporsóban temessék el, hogy mindenki lássa, mit műveltek a szovjet vezetők. Így is történt, a temetéséről készült fotó bejárta a világsajtót. A tragédiának hivatalos felelőse nem lett. Gagarin barátja haláláért a szovjet vezetőket okolta, a legenda szerint a pártfőtitkár Leonyid Brezsnyevre egyszer egy pohár italt is ráöntött.

Dugóhúzó

Gagarin repülőmérnöki diplomát szerzett, és ismét repülhetett vadászgépen. Komarov halála után egy évvel, 1968. március 27-én egy tapasztalt pilótával szállt fel, igen rossz időjárási körülmények között egy MiG–15-ös vadászgéppel. Lezuhantak, a gép roncsait Novoszelovo falu határában találták meg.

A tragédiával összefüggésbe hoztak sok mindent, többek közt felmerült Gagarin alkoholgondja, illetve az is, hogy a szovjet hatalom így akart megszabadulni az egyre problémásabbnak érzett hősétől. A hivatalos jelentés szerint a gép egy másik repülőgép okozta turbulencia miatt dugóhúzóba került, s bár ebből sikerült kijutnia, mégis lezuhant. A baleset teljes háttere valószínűleg már soha nem derül ki, a korabeli gépeken ugyanis nem volt feketedoboz.

Farkas Bertalan magyar asztronauta szerint azok, akik az űrprogramban részt vettek, tudták, hogy Gagarin szeretett volna még egyszer eljutni a világűrbe, ehhez pedig az akkori szabályok szerint rendszeresen repülnie kellett, ezért végezhetett gyakorlórepülést a végzetes napon. A magyar űrhajós úgy gondolja, hogy a más űrhajósokkal folytatott beszélgetései nyomán kizárható, hogy a katasztrófához alkoholos befolyásoltság vezetett volna.

A 34 éves korában meghalt űrhajós hamvai a Kreml falánál nyugszanak. Nevét őrzi egy holdkráter, és ásványt, kisbolygót is neveztek el róla. Emlékére 1962 óta április 12-e az űrhajózás napja.

Érdemes megjegyezni, hogy ugyan az első ember a világűrben Jurij Gagarin volt, a Holdra már az amerikai Neil Armstrong lépett elsőként 1969-ben. A világ első űrhajósa előtt Armstrong és Buzz Aldrin Gagarin egy kitüntetését vitték magukkal az Apollo–11 útjára, és a Hold felszínén hagyták.

A versengést mára az együttműködés váltotta fel, a nemzetközi űrállomást közös erővel működtetik az űrhatalmak.