Újabb lépések a korai univerzum megismeréséhez

 

Több mint tízezer fémben szegény csillagjelöltet találtak kínai csillagászok.

A csillagászok szerint az univerzumban lévő, a hidrogénnél és héliumnál nehezebb anyagok többsége a csillagok magjában alakultak ki. Az idők során a csillagszelek és a szupernóvák hatására a fémek kikerülnek a környezetbe, gazdagítva a csillagközi teret, és anyagot biztosítva az új csillagok születéséhez.

Számítógépes grafika a Kepler űrteleszkópról (Fotó: MTI/EPA/NASA)

Ezek szerint minél alacsonyabb egy csillag fémtartalma, annál öregebb a csillag az univerzumban. A fémben szegény csillagok kutatása segít megérteni a korai univerzumot, az elemek eredetét, valamint a csillagok és galaxisok első generációjának kialakulását és fejlődését. Ugyanakkor a fémben szegény csillagok ritkák és megfigyelésük bonyolult. A csillagászok fémnek a hidrogénnél és héliumnál nehezebb anyagokat nevezik. Ez eltér a szilárd fém szokásos fizikai definíciójától – mondta Hajning Li, a Kínai Tudományos Akadémia Állami Csillagvizsgáló Intézetének munkatársa.

A csillagvizsgáló Kína Hopej tartományában lévő Lamost (The Large Sky Area Multi-Object Fiber Spectroscopic Telescope) teleszkópja által gyűjtött adatok alapján a csillagászok több mint 10 ezer olyan, fémben szegény csillagjelöltet találtak, amelyek fémtartalma kevesebb, mint a Napban lévő fém egy százaléka. A Lamost több mint 4000 égitestet tud megfigyelni egyszerre. Ennek segítségével készítették el kínai csillagászok a világ legnagyobb csillagászati adatbankját. A tudósok felfedezéseiket az Astrophysical Journal Supplement Series szaklapban mutatták be.