Az Európai Űrügynökség (ESA) a Galileo program keretében 2020-ra, 30 műholdból álló rendszert kíván létrehozni, az Iridium Communications nemzetközi kommunikációs vállalat pedig összesen 75 távközlési műholdját hivatott Föld körüli pályára állítani a jövőben.
Fellőtték szerdára virradóra a kaliforniai Vanderberg légi bázisról a SpaceX vállalat egyik Falcon 9 hordozórakétáját tíz Iridium NEXT kommunikációs műholddal.
A hordozórakéta újrafelhasználható első fokozata időközben sikeresen le is szállt egy platformra a Csendes-óceánon. Ez már a hetedik indítás egy olyan program keretében, amely az Iridium Communications nemzetközi kommunikációs vállalat összesen 75 távközlési műholdját hivatott Föld körüli pályára állítani.
A NASA készített képen a SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat személyzet nélküli CRS-15 Dragon teherűrhajója közelít a Nemzetközi Űrállomáshoz.(MTI/AP/NASA TV)
A majdnem 70 méter magas, 3,66 méter átmérőjű és 550 tonna súlyú Falcon 9 képes 22,8 tonna hasznos terhet Föld körüli pályára állítani, míg a magasabb, geostacionárius pályára 8 tonna tömegű terhet vihet magával. A tíz műholdat szállító blokk össztömege 9,6 tonna.
Fellőtték és sikeresen pályára állították az Európai Unió saját műholdas navigációs rendszerének (Galileo) újabb négy műholdját, amelyek száma ezzel huszonhatra nőtt – jelentette be szerdán az Európai Űrügynökség (ESA).
Európai gyártmányú rakéta
A tájékoztatás szerint a műholdakat a Francia Guyanában lévő Kourouban található űrközpontból lőtték fel egy Ariane-5 típusú hordozórakéta segítségével.
A műholdakat Tarának, Samuelnek, Annának és Ellennek nevezték el egy, gyerekek számára kiírt rajzverseny szlovén, szlovák, finn és svéd győztesei után. Az első tizennégy műholdat kettesével állították pályára, amihez még Szojuz típusú orosz hordozórakétát használtak, ezt váltotta fel az annál lényegesen nagyobb hasznos teher hordozására alkalmas, európai gyártmányú Ariane-5.
A Galileo 2020-re teljesen működni fog
A Galileo az eredetileg hosszú késések után 2016-ban indította el kezdeti szolgáltatásait a közigazgatási szervek, a vállalkozások és a lakosság számára. A következő években újabb műholdakat állít majd pályára az ESA, ennek következtében fokozatosan javulni fog a navigációs rendszer világszintű elérhetősége.
A 30 műholdból álló rendszer a tervek szerint 2020-ra fog teljes kapacitással működni. Az európai navigációs rendszer szabadon elérhető szolgáltatása egyméteres pontosságú helymeghatározást tesz majd lehetővé a tervek szerint.
A Galileo-programot az 1990-es évek közepén indította el az EU és az Európai Űrügynökség azzal a céllal, hogy függetlenítsék Európát az amerikai GPS-rendszertől, amelynek szabadon elérhető szolgáltatásait az üzemeltető nemzetközi konfliktus esetén blokkolhatja.
