Ismét elnapolták a James Webb űrtávcső indítását

 

A világ legnagyobb űrteleszkópjának munkálatait felülvizsgáló testület technikai kihívásokra hivatkozva javasolta a fellövés ismételt elhalasztását. Így a legfrissebb tervek szerint legkorábban 2021. március 30-án indíthatják útnak a James Webb űrtávcsövet. A NASA csalódottságát fejezte ki az újabb időpontváltozás miatt, de a szakemberek úgy vélik, megéri a várakozás.

Thomas Zurbuchen, az űrhivatal vezető munkatársa rámutatott: azzal, hogy módosították a kilövés dátumát, a NASA egyetértését fejezte ki a független felügyelőbizottság azon megállapításával, hogy a teleszkóp fejlesztését tovább kell folytatni az űreszközben rejlő óriási lehetőségek és a Webb űrbéli működésével nyerhető látványos tudományos előrelépések érdekében.

Csaknem harminc éve vár megvalósításra az új projekt

A kutatók már a Hubble űrtávcső 1990-es elindításakor elkezdték tervezni a következő lépést. Az annak idején még Next Generation Space Telescope – magyarul következő generációs űrteleszkóp – néven emlegetett James Webb űrtávcső hivatalos engedélyezése előtt a projekt költségeit egymilliárd és három és fél milliárd dollár közé becsülték, és 2007–2011 közöttre tervezték a csillagvizsgáló fellövését.

Hét évvel ezelőtt, 2011-ben aztán az egész missziót újragondolták, és 2018 októberére tűzték ki a kilövés dátumát, mintegy 9 milliárd dollárban maximalizálva az összköltségeket. Az új terveket azonban megint módosítani kellett, először 2019 tavaszára, majd 2020 májusára és végül 2021 elejére napolva a fellövést. A költségek pedig fokozatosan emelkedtek. Jelen pillanatban a fejlesztések becsült költségei megközelítik a 10 milliárd dollárt, amely 2700 milliárd forintnak felel meg.

Az újrakalkulált költségek egyébként meghaladják azt a korlátot, amelyet az Egyesült Államok kongresszusa szabott meg. A politikusok 2011-ben azt mondták, az űrtávcső megépítése nem kerülhet többe 8 milliárd dollárnál, ötéves űrbéli működtetése pedig 800 millió dollárnál. Mindez azt jelenti, hogy a NASA-nak most ismét engedélyeztetnie kell a missziót a kongresszussal.

A James Webb elkészültét 2016 novemberében tették közzé. John C. Mather, a Webb-program Nobel-díjas tudósa akkor azt mondta, az új űrtávcső az űrkutatás teljesen új területét fogja megnyitni, mivel ez a teleszkóp jóval hatékonyabb lesz, mint a nagy Hubble űrtávcső. A NASA programjában részt vesz az Európai Űrügynökség és a Kanadai Űrügynökség is.

A gigantikus űrszonda a földön túli élet jeleit is kutatja

A NASA első igazgatójáról, James Webbről elnevezett űrtávcső a Földtől mintegy másfél millió kilométerről, a Föld–Naprendszer L2 Lagrande-pontjából fogja megfigyelni a Naprendszer objektumait, és mintegy öt-tíz éven keresztül készít korábban elérhetetlen érzékenységű és felbontású felvételeket. Teljesítménye százszor nagyobb lesz, mint a Hubble űrteleszkópé.

Az infravörös tartományban működő csillagászati műhold „szeme” képes lesz áthatolni a kozmikus poron, és távoli égitestek igen halovány jelzéseit is észleli majd. Fénygyűjtő rendszerének 70-szer nagyobb a kapacitása, mint a Hubble űrteleszkópé, így a nagy tükörátmérőjének és az infravörös tartományban végzett megfigyeléseinek köszönhetően a világegyetem hőskorába kalauzol el.

Az eszköz képes lesz az exobolygók légkörének tanulmányozására is, olyan gázok után kutatva, amelyek a földi értelemben vett életre utalhatnak.

A felügyelőbizottság 80 százalék esélyt lát az új határidő betartására, ám amennyiben újabb akadályok lépnek fel, akkor a projektet még egyszer felülvizsgálják.