A tervek szerint az év vége felé landol a Hold túloldalán az a szonda, amely egy holdjárót is visz magával hű égi kísérőnkre, hogy alaposan tanulmányozza az égitest azon területeit, amelyet a Földről mi nem látunk. Az űrhold felbocsátása és hónapok múlva esedékes landolása mérföldkőnek számít a kínai holdkutatási programban.
A Chang’e-4-program (magyarul „Holdistennő”) az űrkutatás és holdkutatás történetében jelentős lépés lesz, mert először történik a Hold túlsó oldalán leszállás a felszínre.
A Hold túlsó oldalán lévő űreszközökkel azonban csak úgy lehet folyamatos rádiókapcsolatot tartani, ha egy átjátszó – úgynevezett relé – mesterséges műholdat telepítenek megfelelő Hold körüli pályára. Ezt célt szolgálja a május végén a kínai Hszicsangból (Xichang) egy Hosszú Menetelés-4C hordozórakétával útnak indított Queqiao, vagyis „alkalmi összekötő híd” elnevezésű átjátszó-hold.
A reléhold a Föld-Hold-űrszonda az L2 Lagrange-pont közelében maradva, úgynevezett haló-pályán mozog majd. Ez a pont a Föld-Hold félegyenesen, a Hold túloldalán helyezkedik el, mintegy 65 ezer kilométerre a Hold túlsó oldalától. Innen lehetséges a holdfelszíni űreszközökkel, valamint a Földdel is rádiókapcsolat fenntartása. Működését öt évre tervezik a szakemberek. A műhold így idővel bekapcsolódhat egy másik szonda munkájába is.
A holdi adatátjátszó szondával együtt két kisebb, egyenként 45 kg tömegű űreszköz is útnak indult. Ezek a műholdak a Hold körül elnyúlt ellipszispályára kerülnek. Ezeknek a műholdaknak az adását rádióamatőrök is foghatják majd a Földön. De 2019 után tudományos megfigyelések is lebonyolítanak a tervek szerint a most indított reléhold fedélzeti berendezéseivel. Egy holland rádióantenna távoli égitestek rádiócsillagászati megfigyelését végzi majd általuk.
A Chang’e-4 programnak magyar vonatkozása is van, ugyanis a tervezett leszállóhely a Hold túlsó oldalán levő 180 kilométer átmérőjű Von Kármán-kráter, amely Kármán Tódor, magyar származású világhírű gépészmérnök, fizikus, alkalmazott matematikus, a rakétatechnika, hiperszonikus repülés és űrhajózás egyik úttörőjének emlékét őrzi.
A űrkutatás történetében a szovjet Luna-3 szonda készítette el az első felvételeket a Hold túlsó oldaláról 1959 októberében. Az első kínai holdjáró, a Yutu 2013-ban tanulmányozta a Mare Imbrium (Esők Tengere) vidékét. De a mostani projektből is kitűnik, hogy a kínai űrkutatás továbbra is fontos célként tekint a Hold feltérképezésére.
