A tervek szerint április közepén indítja majd új, exobolygókutató űrszondáját a NASA, amelynek mérései alapján több mint háromezer naprendszeren kívüli bolygó felfedezésére számítanak a csillagászok. A TESS tudományos programjában a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének kutatói is részt vesznek.
A hamarosan felbocsátandó kutatószonda az egész égboltot vizsgálja majd, hogy az éjjeli égen legfényesebbnek látszó néhány százezer csillag körül bolygókat találjon – olvasható Szabados László csillagász cikkében, amely az MTA honlapján jelent meg.
Fényességméréssel mutatják ki az idegen bolygókat
A csillagász ismertetése szerint az idegen bolygók kimutatása a már jól bevált fényességméréssel történik majd: a TESS fedélzetén működő detektorok a csillagok fényességét mérik, és azt az átmeneti elhalványodást keresik, ami olyankor következik be, amikor a csillag körül keringő bolygó éppen a csillag előtt halad át.
Több ezer bolygót fürkész majd a TESS
Ezzel az úgynevezett tranzitmódszerrel – főként a Kepler űrtávcsővel – már körülbelül háromezer csillag körül találtak keringő bolygóra utaló fényességcsökkenést az elmúlt években. A TESS várhatóan legalább ugyanennyit fog felfedezni kétévesre tervezett működése során. Az újonnan észleltek között remélhetőleg több olyan bolygó is lesz, amely méretét és tömegét tekintve a Földhöz hasonlít, és a csillagától olyan távolságban kering, hogy akár élet is kialakulhatott rajta.
A nagyjából személyautó méretű űrszonda fedélzetén négy nagylátószögű távcsövet helyeztek el. A négy távcsőbe eltérő irányú, de egymással szomszédos területekről érkezik a fény, és együtt 400-szor nagyobb területet észlelnek egyidejűleg, mint a Kepler űrszonda által eredetileg vizsgált égboltrészlet.
Tudományos feladatot lát el az új űrszonda
A beszámoló szerint bár a TESS fő feladata minél több új exobolygó megtalálása, elődeihez hasonlóan más tudományos feladatok is szerepelnek az új fotometriai űrszonda programjában. Jelentős eredményekre számítanak például a változócsillagok iránt érdeklődő kutatók, akik javaslatot tehettek a számukra érdekes csillagok időben sűrűbb mintavételezésű észlelésére, mint amilyen az exobolygók kimutatásához elegendő.
