A Trump-kormányzat privatizálná a Nemzetközi Űrállomást

 

Trump és kormánya Föld körüli kereskedelmi vállalkozást csinálna a Nemzetközi Űrállomásból (ISS), amelyet nem a kormány, hanem magáncégek üzemeltetnének. Minderről a Washington Post számolt be a NASA egyik belső dokumentumára hivatkozva.

A NASA a következő években kereskedelmi kapcsolatainak kiterjesztésére készül 

A Fehér Ház azt tervezi, hogy 2024 után felhagy az űrállomás közvetlen szövetségi finanszírozásával, és átadja azt a magánszektornak.  A döntés nem jelenti azt, hogy az űrállomást fel kell számolni, elképzelhető, hogy az iparnak szüksége lehet az ISS egyes részeire vagy képességeire, így egy jövőbeli kereskedelmi platformként szolgálhat. A NASA a következő hét évben kiterjeszti nemzetközi és kereskedelmi kapcsolatait, hogy biztosítsa a folyamatos emberi hozzáférést és jelenlétet az alacsony Föld körüli keringési pályán.

Többen bírálták a privatizáció tervét

Hétfőn nyilvánosságra kerülő, 2019-es költségvetési tervezetéhez a NASA 150 millió dollárt, több mint 38 milliárd forintot kér a kormánytól. Ezt az összeget évente növelné, hogy kifejleszthesse a szükséges kereskedelmi kapacitásokat, és az átadásig működőképessé tegye azokat.

Bár az ISS privatizációjának mikéntjéről nem derültek ki részletek, már most többen bírálták a terveket, főleg annak fényében, hogy az Egyesült Államok eddig csaknem 100 milliárd dollárt költött az űrállomás megépítésére és működtetésére. ez több mint 25 ezer milliárd forintnak felel meg.

Az űrállomás kutatási, nem pedig nyereségmaximalizálási céllal készült – mutatott rá Andrew Rush, az űrállomáson 3D nyomtatási technológiával tárgyakat készítő Made In Space vezérigazgatója.  A tervekhez vélhetően a nemzetközi partnereknek is lesz egy-két szavuk.

Az űrállomás sokak szerint mindig is nemzetközi építmény marad

A szakértők szerint a Nemzetközi Űrállomás mindig is egy nemzetközi építmény lesz, amelyhez az amerikai kormány részvételére és a nemzetközi együttműködésre egyaránt szükség van.  Az űrállomás üzemeltetésében jelenleg tizenhat ország vesz részt: az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, Japán, Kanada, Brazília és az Európai Űrügynökség (ESA) tizenegy tagállama.