Bár még korai lenne csomagolni, de a legújabb tanulmányok szerint három TRAPPIST-bolygó is lakható a hét közül. Egy matematikai modell segítségével a tudósok azt is meghatározták, hogy a hétből hat planétán a víz is jelen van valamely halmazállapotában.
A TRAPPIST-1 univerzum több bolygója is alkalmas lehet az életre
A csillagászok a napokban számoltak be arról, hogy a legutóbbi mérések alapján már három bolygó is lakhatónak számít a távoli univerzumban. A feltehetően sziklás égitestek légköre alkalmas arra, hogy élet alakuljon i rajta. A korábban felfedezett exobolygók közül ez szinte egyikre sem volt igaz. Vagy túl közel vagy túl távol keringtek a napuktól, így esély sem volt arra, hogy olyan feltételek jöjjenek létre a felszínükön, amely lehetővé tenné ott az életet.
A TRAPPIST-1 galaxis tavaly február óta tartja lázban a földön túli élet után kutatókat. A mi naprendszerünkhöz hasonló, mintegy 40 fényévre lévő világ érdekességét az is adja, hogy hét a Földünkhöz hasonló nagyságú bolygót foglal magába, amelyek közül több is a lakható zónába esik. Az életre alkalmas égitestek felszínén a feltételezések szerint a víz folyékony formában is megtalálható.A víz kimutatása valószínűleg az ESO vagy az E-ELT teleszkópok feladata lesz a jövőben.
Egy új, számítógépes technika segítségével pontosabb következtetéseket tudtak levonni a kutatók
A legújabb kutatások arra a következtetésre jutottak, hogy a bolygó sűrűsége árulkodó lehet a légkörére vonatkozóan. A nagyobb sűrűségű exobolygóknak általában nincs légköre, míg a kisebbek atmoszférája hidrogénben gazdag, és jellemző rájuk az üvegház-hatás megléte.
A mostani, minden eddiginél pontosabb méréseket egy új számítógépes technológia tette lehetővé a svájci Berni Egyetem munkatársainak. A vizsgálatok azt sugallják, hogy a vörös törpéhez legközelebb keringő bolygó sok hasonlóságot mutat a Vénusszal, és vékony, sűrű légkörrel rendelkezik míg a másik hat planétán a víz szilárd vagy folyékony halmazállapotban jelen van. A sorban negyedik bolygó sűrűsége és felépítése hasonlít a leginkább a mi Földünkhöz. Sőt még ugyanannyi mennyiségű sugárzást is kap a mérések szerint, mint mi a központi csillagunktól, a Naptól.
2019 lehet a fordulópont az idegen élet utáni kutatásban
Az idegen élet utáni kutatást a jövőben még inkább előmozdíthatja a James Webb űrteleszkóp munkába állása, amelynek fő feladat az lesz, hogy a bolygók légkörét minden eddiginél alaposabban átvizsgálja. Az így begyűjtött adatok feldolgozását követően pedig a tudósok még pontosabb képet kaphatnak a tőlünk több fényévnyi távolságra keringő exobolygókról és azok esetleges létformáiról.
