Megfejtették az univerzum legtitokzatosabb csillagának rejtélyét

 

Szó sincs földönkívüli életről.

A KIC 8462852 katalógusszámú, a Naptól mintegy ezer fényévnyi távolságra lévő csillag felfedezője, Tabetha Boyajian után a Tabby csillaga nevet kapta. A Hattyú csillagképben lévő csillag kutatásával elért eredményéről Boyajian a The Astrophysical Journal Letters című szaklapban számolt be.

Sokáig nem találták a választ a rejtélyes fényingadozásra

Egy kisebb rejtélyre eddig az adott okot, hogy a csillag fénye szabálytalan időközönként huszonkét százalékkal ingadozik. Ez szokatlan egy ilyen típusú csillag esetében. A KIC 8462852 csak másfélszer nagyobb a Napnál, így a csillagmodellek alapján hasonló fénnyel kellene rendelkeznie. A csillagászok több magyarázatot is felvetettek azzal kapcsolatban, hogy mi okozhatja a fényingadozást.

Az egyik ilyen feltevés, hogy lehetnek olyan bolygói, amelyek alkalmanként elvonulnak a csillag előtt, ezáltal lefedik. De ennek ellentmondott az, hogy még az olyan óriásbolygók is, mint például a Naprendszerünkben a Jupiter, csak két százalékkal tompítják a csillag fényét. Másik lehetőségként az merült még fel, hogy nagy mennyiségű üstököstörmelék vagy egy nagy, rendszertelen, porból álló lemez veszi körbe a csillagot. Az ilyen por azonban felmelegszik, és így infravörös sugárzással felismerhetővé válik. Ezt azonban eddig nem tudták megfigyelni a kutatók, ez a jelenség nehezen is mérhető.

A legextrémebb feltételezés az volt, hogy egy technológiailag fejlett civilizáció a csillag környezetében egy úgynevezett Dyson-szférát alakított ki, hogy fedezze energiaszükségleteit. Freeman Dyson amerikai fizikus az 1960-as években vetette fel, hogy az ilyen civilizációk gigantikus, rácsos szerkezetű lemezzel vehetik körül az ilyen csillagokat, hogy minél több sugárzási energiát gyűjtsenek be általa. A Tabby csillaga esetében azonban nincs földön kívüli civilizációra utaló jel. A rejtély annyira érdekfeszítőnek minősült, hogy csaknem ezerhétszáz támogató több mint 1000 ezer dollárt költött arra, hogy lehetővé tegyék a további megfigyeléseket.

Biztosra kizárható az idegen létforma

A kutatók 2016 márciusa és 2017 decembere között végezték megfigyeléseiket a Las Cumbres csillagvizsgáló Mauin és a Kanári-szigeteken lévő teleszkópjai segítségével. 2017 májusától négy olyan epizódot figyeltek meg, amikor a csillag fénye halványult. Az adatok szerint azonban a vörös fény kevésbé gyengült el, mint a kék fény. Egy nagy, áthatolhatatlan objektum viszont a fény minden színét egyenlőképpen tompította volna el, ha elhalad a csillag előtt. De a legújabb elemzések most már biztosan kizárják egy mesterséges óriásszerkezet jelenlétét, mint a Dyson-szféra.

Még keresik a választ a csillagközi por eredetére

Az adatok inkább nagyon finom, a milliméter ezredrészénél jóval kisebb szemcsenagyságú porra utalnak – írják a szakértők. Az ilyen por a különböző színek fényét eltérő mértékben nyeli el. Ami köztünk és a csillag között elhalad, ezért nem átláthatatlan, mint ahogyan az egy bolygó vagy egy nagy földön kívüli szerkezet esetében várható lenne – tették hozzák a kutatók.

Azonban a csillagászok nem tudják pontosan meghatározni, hogy hol kering ez a por, de úgy tűnik, valahol a csillag körül. Sőt abban sem biztosak, hogy honnan is származik. Úgy vélik talán összeütköző aszteroidákból vagy üstökösökből eredhet. Ezért még nem kizárt, hogy ez a távoli csillagrendszer még előrukkol pár érdekességgel.