Riadalmat okozott az Angosat–1 pályára állítása

 

Karácsonyi csodának vélték a világ több pontján a nem mindennapi égi jelenséget, amely Angola első műholdjának pályára állítását kísérte.

Az űrkutatást nem befolyásolja a naptár. Az oroszok karácsony másnapján okoztak már-már kisebb riadalmat azzal, hogy útjára indították ukrán Zenyit rakétával és orosz Fregat végfokozattal Angola első távközlési műholdját, az Angosat–1-et. A majdnem húsz emelet magas Zenyit–3F rakéta, orrkúpja alatt az Angosat–1 műholddal december 26-án, magyar idő szerint 20 órakor startolt a kazahsztáni Bajkonurról.

Többen ufónak vélték a különleges égi jelenséget

A pályára állítást ritka fényjelenség kísérte, amely hazánk több pontjáról is jól megfigyelhető volt. A hajnali órákban egy lassan mozgó tűzgömb tűnt fel , amelyet több meteorológiai kamera is rögzített. A közösség oldalakat pedig ellepték a jelenséget megörökítő fotók. Némi találgatás után érkezett végül a közlemény, hogy minek is voltak jó páran a szemtanúi az ünnepek alatt.

A nagy magasságban szétterülő vízpárát és aeroszolokat az alulról érkező napfény megvilágította, ez okozta ezt a látványos jelenséget, amely több ezer kilométeres távolságból is jól látható volt. A legjobb hazai felvételt egy tihanyi webkamera készítette.

Oroszok bábáskodtak az angolai műhold felett

Az Angosat–1 az Afrika délnyugati részén fekvő ország első távközlési műholdja az Oroszországgal még 2009-ben kötött kormányközi megállapodás keretében, orosz hitelből épült. A műhold tervezett élettartalma tizenöt év. Televíziós és rádiós műsorszórást, internetes adatátvitelt és más műholdas távközlési szolgáltatásokat nyújt majd. Angola mellett több európai országot is lefed. Az orosz szakemberek segítséget nyújtottak az angolai főváros, Luanda közelében megépült irányítóközpont létrehozásában és személyzetének kiképzésében is.