Hamarosan még több titkát tárhatja fel előttünk az űr

 

A következő évtized áttörést hozhat az űrkutatás területén, és közel járunk ahhoz, hogy az élet nyomaira bukkanjunk.

Ahogy arról már korábban írtunk, a NASA nem mindennapi bejelentést tett december 14-én, csütörtökön este. A csillagászok beszámoltak arról, hogy mesterséges intelligencia felhasználásával egy új naprendszert találtak. Kiss László csillagászt kérdeztük e fejlemény kapcsán, hogy mi szükséges ahhoz, hogy egy bolygón megtelepedjen az élet, és az előttünk álló időszakban milyen előrelépésre számíthatunk a tudományág területén.

Nincs két egyforma csillag, nincs két egyforma naprendszer

A csillagász elmondta, hogy egy bolygó lakhatóságát nagyban befolyásoló paraméter a csillagától való távolság, illetve annak a besugárzása. A bolygóknak a csillaguk jelenti a hőforrásukat. Egy tábortűzhöz is hasonlítható a lakhatóság behatárolása. Ha túl közel ülünk a tábortűzhöz, vagy esetleg belelépünk, akkor megégetjük magunkat, ha pedig nagyon távol helyezkedünk el tőle, akkor fázhatunk.

Viszont azt is érdemes tisztázni, hogy a csillagok sem egyformák, amelyek körül a bolygók keringenek. Mert míg a Kepler-90 körül egy bolygó sem alkalmas arra, hogy lakható legyen a felszínükön uralkodó hőmérséklet miatt, addig egy másik csillag körül három exobolygó is élhető a legutóbbi felfedezések szerint, mivel a hőforrásuk kisebb mértékben éri el őket.

A mesterséges intelligencia alkalmazása új utakat nyit a csillagászatban

Kiss László megjegyezte, hogy az exobolygókat nagyon nehéz felfedezni, mivel nem látszanak a nagy távolság miatt. Észlelésük úgy történik, hogy a Kepler-űrtávcsőhöz hasonló műszerek elhalványodást mérnek bizonyos időközönként a központi csillagok előtt. A csillag fényének elhalványodása általában arra utal, hogy az egyik körülötte keringő bolygó épp elhalad előtte a pályáját járva.

A Kepler-űrtávcső a fényességet méri tehát, és fürkészi azokat parányi fedési exobolygókat, amelyek mozgásuk során kismértékben fényességcsökkentést okoznak. Ezeket az adatokat eddig egy saját programmal és rendszerrel elemezte. Ebbe kapcsolódott most be a Google mesterséges intelligenciája, amelyet megtanítottak arra, hogy az adathalmazból kiszűrje azokat a mintákat, amelyek eddig feltáratlan égitestek, sőt, mint ahogy most történt naprendszerek meglétére hívhatják fel a tudósok figyelmét.

Új programok állnak az űrkutatás szolgálatába 

Az előttünk álló években egy olyan új exobolygókereső űrtávcső programot indít a NASA, ahol már olyan technológiákat fognak alkalmazni, beleértve a fentebb említett tanítható mesterséges intelligenciát is, amely hozzájárul ahhoz, hogy az összegyűjtött információból még több fényes csillag körül fedezzenek fel új világokat. A TESS névre keresztelt program az egész égboltot fogja fürkészni exobolygók sokasága után kutatva.

A PLATO egy teljesen európai kezdeményezés, amelyet a tervek szerint 2026-ban indítanak útjára. A működését az eddigi űrtávcsöves adatbázisra és a jövőben hozzáfejlesztendő programokra kívánják alapozni.

Magyarok a csillagok között

Kiss László elmondta, hogy a TESS programba két magyar csapat is bekapcsolódott. Egy asztroszeizmológus kör a csillagok rezgéséből igyekszik megállapítani, hogy a megfigyelt űrobjektum mekkora, milyen távolságra található tőlünk és milyen korú. Ezekből az adatokból már kiszámíthatók lesznek a csillag körül keringő bolygó paraméterei is. A 2018-ban rajtoló programhoz egy szoftverfejlesztő team is csatlakozik, amely az űrből érkező adatok elemzését igyekszik hatékonnyá tenni.

A PLATO előkészítésében ugyancsak részt vesz a már említett asztroszeizmológus társaság, míg egy másik csoport ipari partnerként van jelen, és a szükséges eszközök gyártásából veszi ki a részét.

Nem vagyunk távol attól, hogy élet nyomaira bukkanjunk

Kérdésünkre válaszolva a csillagász elmondta, hogy eddig azért hallgatott az űr, mert nem álltak rendelkezésünkre megfelelő érzékenységgel bíró űrtávcsövek, amelyek a legkisebb rezdüléseket is képesek rögzíteni, és továbbítani a kutatóbázisok felé. De már épülnek azok a szupererős, nemegyszer stadionméretű távcsövek, amelyek a következő évtizedben olyan új világokat tárhatnak fel előttünk, amilyenekre korábban nem akadt példa.