Szuperhold ragyogott az égen

 

A csillagászok nem kedvelik a szuperhold kifejezést, mert nincs jelentősége annak, hogy a holdtölte és a földközelség egybeesik.

A szuperhold kifejezést először 1979-ben ismerte meg a világ, Richard Nolle asztrológus vezette be ezt a fogalmat. A csillagászok viszont nem használják ezt a fogalmat, mivel gyakorlati jelentősége nincs. Más tudományágak képviselői szerint sem gyakorol semmilyen komolyabb hatást bolygónkra. Viszont tény, hogy hangzatos az elnevezés, maga a jelenség pedig valóban megkapó, hogyha hű égi kísérőnket nem takarják el felhők a szemünk elől.

Szuperhold Somoskőújfalu felett. Legközelebb 2034-ben jár majd a szokottnál is jóval közelebb hozzánk égi kísérőnk
(MTI-fotó: Komka Péter)

A köznyelvben akkor beszélünk szuperholdról, hogyha a telihold fázis az ellipszis alakú holdpálya Földhöz legközelebbi pontján következik be. Ilyenkor lesz a Hold Földről látható látszólagos mérete nagyobb, mint más szakaszokban.

A legutóbbi mérések azt bizonyították, hogy a teliholdkor tapasztalt megnövekedett óceáni gravitációs hatás erősebb lehet, ha a Hold közelebb helyezkedik el planétánkhoz. Azonban mindez minimális veszélyfaktort rejt magában. A tengerek partján élőknek kell esetleg mindettől tartaniuk, mert egy szuperholdkor kialakuló vihar nagyobb károkat okozhat.

Az utóbbi évek legközelebbi teliholdja a tavaly novemberi volt. Előtte 1948-ban került még hozzánk extra közel. Hasonló távolságba legközelebb pedig 2034-ben lesz. A kutatók szerint Holdunk évről évre egy kicsit távolodik tőlünk, így évmilliárdok múlva a mostani huszonnyolc napos keringési ideje is kitolódhat majd akár negyvenhét napra is.