Továbbra is lázban tartják a világot a gravitációs hullámok

 

A gravitációs hullámok létezését már Einstein óta sejtették, de közvetlen bizonyítékot csak tavaly találtak rá

Fizikai Nobelt hozott a felfedezés

Továbbra is lázban tartják a világot a gravitációs hullámokkal kapcsolatos friss megfigyelések. Einstein egy tanulmányában már száz évvel korábban írt e hullámokról, amelyek a a téridő hullámszerű megnyúlásai és összehúzódásai, de egészen 2016-ig csak mint felvetést tartották mindezt számon. Aztán robbant a bomba: egy monstre tudományos kooperáció, a LIGO Tudományos Együttműködés keretében tudósok bizonyították a jelenség valóban létezik! A világra szóló felfedezésért egy német és két amerikai elméleti fizikus, név szerint Rainer Weiss, Barry C. Barish és Kip S. Thorne 2017-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat.

Elcsípték az első európai hullámot

A 2016-os, modern kori fizikát alapjaiban megrengető kutatásokkal Einstein utolsó olyan “jóslata” is beigazolódott, amelyet korábban nem tudtak kész tényekkel alátámasztani. A nagy bejelentést követően pedig arra sem kellett sokat várni, hogy magyarok is kivegyék a részüket a vizsgálatokból. Az eddigi hullámokat felfedező két amerikai LIGO-detektorhoz időközben betársult az olaszországi Virgo is, hogy immár a LIGO-Virgo kollaborációban folytatódik a munka. A Virgo csatlakozása pedig hamar eredményt hozott: szeptemberben sikerült levadászni a sorban immár a negyedik, de az első európai detektorral észlelt hullámot!

Magyar kutatók a projektben

A gigaprojekt magyar résztvevői közé tartozott az ELTE és a debreceni ATOMKI együttműködéséből létrehozott Eötvös Gravity Research Group (EGRG). Az ELTE csoport vezetője Frei Zsolt, az egyetem tanszékvezető professzora, az MTA-ELTE Lendület asztrofizikai kutatócsoport vezetője. Az EGRG adatelemző munkáit Raffai Péter, az ELTE adjunktusa vezeti. Debreceni kollégáikkal ők inframikrofonokat fejlesztették, melyekkel a nem gravitációs hullámokból származó „zajt” szűrik ki. A Szegedi Tudományegyetemen a gravitációs hullámok kutatását Gergely Árpád László egyetemi tanár honosította meg 2000-ben, a feketelyuk-kettősök dinamikájának és gravitációs sugárzásának elméleti vizsgálatával. Nem magyarországi csoportban, de szintén az LSC kötelékében dolgozik a New York-i Columbia Egyetem három magyar kutatója, Márka Szabolcs, Márka Zsuzsanna és Bartos Imre is.

Mik is ezek a gravitációs hullámok?

A gravitációs hullámok kutatása azért fontos, mert így sokkal többet tudhatunk meg a világegyetemről. A hullámok többféleképpen létrejöhetnek, a korábban észlelt három és a kora ősszel bejelentett negyedik is két fekete lyuk összeolvadásakor keletkezett. A jövőben olyan űrbéli objektumokat és jelenségeket is megfigyelhetünk a segítségükkel, amelyekről az eddigi eszközeinkkel egyszerűen nem lehetett információt szerezni. Ahhoz, hogy jobban megértsük e megfoghatatlan jelenség mibenlétét, érdemes megtekinteni az alábbi magyar felirattal ellátott videót: