A tűzhányók rejtélyeivel ismerkedhetünk meg a Kemenes Vulkánparkban

 

Ha valaki arra vágyik, hogy megszilárdult láván sétáljon, földrengést szimuláljon vagy megismerje a bolygó aktív tűzhányóit, Magyarország északnyugati szegletébe, Celldömölkre kell ellátogatnia, ugyanis itt található a Kemenes Vulkánpark – hangzott el hétfőn az M1 Kék bolygó című műsorában.

Az újonnan átadott Kemenes Vulkánpark Látogatóközpont épülete Celldömölkön (Fotó: MTI/Kászoni László)

A vulkánpark 21. századi technikát alkalmazó, interaktív kiállítás, ami játékosan fejleszti az érdeklődők geológiai, földrajzi ismereteit. A kiállítás, tabletek, projektorok és érintőképernyők segítségével mutatja be Földünk legjelentősebb vulkánjainak példáján keresztül azok formavilágát, felépítését, kiszámíthatatlan természetét.

Például beszélhetünk robbanásos kitörésekről, ilyenkor a kitörési oszlop visszahull a felszínre, és különböző kőzetek és hamu tör ki. Ennek köszönhetően rengeteg felszíni forma alakulhat ki, az egyszerű rétegvulkántól kezdve, a láva dombsorig, illetve a hasadékvulkánig sokszínű felszíni formákat alkothatnak ezek a vulkánok Földünkön – mondta Karádi Enikő, a Kemenes Vulkánpark múzeumi animátora.

A park ötemeletes épülete a vulkánok logikáját jeleníti meg

A park ötemeletes épülete több nemzetközi elismeréssel díjazott, és még a megjelenése is vulkánt idéz. Rendhagyó szerkezetű betontorony, amibe kívülről rozsdás acéldobozokat helyeztek be, melyek kívül és belül is láthatók, ezek a kiállítótereink. Az építészek egy vulkánt akartak létrehozni, nem a szó szoros értelmében koncentráltak egy vulkán formára, hanem annak logikáját akarták megjeleníteni, így ennek az épületnek is van kürtője.

A dobozok úgy jönnek be az épületbe, hogy középen üres teret alkotnak, és ahogyan a látogató halad a földszintről felfelé, szinte a láva útját követheti.


Megismerhetjük hazánk tűzhányóinak történetét

Jelenleg sok aktív tűzhányó található a Föld különböző pontjain.

Magyarországon is rengeteg vulkán van, de ezek már kialudtak.

A Belső-Kárpátokat felépítő tűzhányók pedig körülbelül húszmillió évvel ezelőtt voltak a legaktívabbak – közölte Söptei Eszter, a Kemenes Vulkánpark igazgatója.

Egy térképen a Kárpátok ívét figyelve azt lehet észrevenni, hogy a hegyvonulat felgyűrődésével vulkáni vonulatok jöttek létre, melyek Magyarországtól Dél-Erdélyig terjednek. A felgyűrődést egy kis csend követte, majd a Balaton északi részénél szigetszerűen kialakultak a tanúhegyeink.

Fontos megismerni mindezt, hiszen folyamatosan ezeknek a felszínén járunk. Bárhová is megyünk az országban kirándulni, találkozhatunk vulkanikus kőzetekkel – tette hozzá Karádi Enikő.

Érdekesség, hogy vulkánok nem csak a Földön keletkeztek

A Marson található az Olympos Mos, a Naprendszer legnagyobb ismert tűzhányója. Abban különleges, hogy míg a Földön tízezer méternél nem lehet nagyobb egy hegység, mivel az erózió folyamatosan pusztítja a hegységeinket, addig a Marson sokkal kisebb a gravitáció, így lehetséges, hogy tízezer méter fölé nőjenek a vulkánok, illetve az egyéb hegységek – magyarázta Söpte Eszter.

A Föld legmagasabb vulkánja Dél-Amerikában található és 6893 méter magas. A vulkánok 2015 óta szerepelnek az ENSZ globális természeti veszély előrejelzési rendszerében, mert ezek is alakítják a bolygó klímáját. Egy vulkánkitörés során az úgynevezett kitörési felhő kén-dioxidot szállítva jut a sztratoszférába, ahol a kén-dioxid vízgőzzel egyesülve kénsav aeroszollá alakul, amely

nagy mennyiségben hatalmas területet lefedő felhőt képez.

Ez a felhő meggátolja a napsugarak egy részének felszínre jutását, valamint a visszaérkező sugárzást is elnyeli. Így a felszín lehűl, és felmelegszik a sztratoszféra, megbomlik a légköri egyensúly. Ez pedig az időjárásban is változásokhoz vezet.