A vérszívó poloskák legalább száztizenötmillió éve élnek a bolygón

 

Ez azt jelenti, hogy a legkorábbi ismert gazdatestüknek vélt denevéreknél is több mint ötvenmillió évvel korábban jelentek meg – derült ki egy új tanulmányból, amely eredetileg az apró élősködők rendkívül bizarr szaporodási szokását vizsgálta.

A Current Biology című folyóiratban publikált tanulmány készítői a vérszívó paraziták 30 fajától gyűjtöttek DNS-mintákat – írja a BBC News. „Ezek az állatok olyan rejtőzködő életet élnek, hogy 15 ember 15 éven át gyűjtötte a szükséges genetikai mintákat” – mondta Mike Siva-Jothy, az angliai Sheffieldi Egyetem munkatársa.

Barna színű ázsiai máványpoloska (Fotó: MTI/Rosta Tibor)

Barna színű ázsiai márványpoloska (Fotó: MTI/Rosta Tibor)

A felkutatott fajok többsége távoli vidékeken lévő barlangokban él, ahol denevéreken élősködik.

Miután a kutatóknak sikerült elegendő fajtól mintákat begyűjteni, megalkották a vérszívó poloskák genetikai idővonalát: a teremtmények genetikai kódjában bekövetkező spontán mutációk molekuláris óraként működnek, lehetővé téve a szakemberek számára, hogy évmilliókra visszakövessék a rovarok evolúcióját.

„Az első nagy meglepetés az volt, hogy a vérszívó poloskák jóval idősebbek a denevéreknél, amelyekről úgy véltük, hogy az első gazdatestként szolgáltak számukra” – mondta Steffen Roth, a norvégiai Bergeni Egyetemi Múzeum munkatársa, aki a tanulmány vezetője volt.

„Azt egyelőre nem tudjuk, hogy milyen állatokon élősködtek, amikor még T. rexek uralták a Földet” – jegyezte meg a kutató.

Siva-Jothy szerint a vérszívó poloskák biológiai gyenge pontjuk a genetikai kódjukban lehet elrejtve: különösen a genomjuk azon részében, amely egyedülálló az ember vérét szívó két fajnál. A szakember megjegyezte, hogy a vizsgálat eredeti célja egyébként az úgynevezett traumás megtermékenyítés tanulmányozása volt. Ha a gyenge pontjukat megtalálják, új módszerekkel lehet védekezni ellenük a tudós szerint.