Tébécében szenvedhetett egy több százmillió éve élt tengeri hüllő

 

Tuberkulózisszerű betegség nyomaira bukkantak lengyel és amerikai kutatók egy 245 millió évvel ezelőtt élt tengeri hüllő megkövesedett maradványainak vizsgálatakor. Ez a felfedezés alaposan átírhatja a betegség első felbukkanására vonatkozó ismereteket.

A szakemberek nemrégiben publikált tanulmányukban részletezik, hogy milyen vizsgálatokat végeztek az őshüllő fosszíliáján, és miért vélik úgy, hogy az állat tuberkulózisszerű betegségben szenvedett – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A vizsgált maradványt több mint száz évvel ezelőtt fedezték fel egy ásatási helyszínen, a lengyel–cseh határnál lévő Gogolin kőfejtőnél. Korábbi vizsgálatok már kimutatták, hogy az állat a mára kihalt, mezozoikum idején – több mint 245 millió évvel ezelőtti időszak – élt Sauropterygia öregrendbe tartozott.

A tuberkulózis egy olyan fertőző betegség, amelyet a Mycobacterium tuberculosis okoz. Ez leggyakrabban a tüdőt támadja meg, de esetenként a gerincet, az agyat és a veséket is megfertőzheti. A tuberkulózisnak a bordákon is látható jelei vannak:általában apró hólyagok, kidudorodások jelennek meg a betegeknél.

A tengeri őshüllőnek hosszú nyaka, lapos koponyája és hosszú, lekerekített fogai voltak. A szakemberek figyelmét azonban az állat bordacsontjain lévő apró kitüremkedések keltették fel, amelyek nagyon hasonlítanak azokhoz, amelyeket a tuberkulózisos modern teremtményeknél látni.

A felfedezést követően a kutatók azonnal elkezdték vizsgálni a dudorok lehetséges okait, úgy mint csonttörés, skorbut, gombás fertőzés vagy akár rákos betegség. Miután ezeket sorra kizárták, a tuberkulózis maradt a legvalószínűbb ok. A kutatók szerint a dudorok tüdőgyulladás jelei is lehetnek, amelyet viszont tuberkulózis is okozhat.

A tanulmány megemlíti, hogy az őshüllőt gyakran az „ősidők fókájaként” emlegetik, ami azért érdekes egybeesés, mert a ma élő tengeri állatok közül a fókák a leghajlamosabbak a tuberkulózisra.

A mostani felfedezés jelentősen átírhatja a betegség történetét, ugyanis eddig egy hárommillió évvel ezelőtt élt erszényest tartottak az első ismert „tuberkulózisos betegnek”.

A szakemberek ugyanakkor elismerik, hogy nincs olyan módszer, amellyel meg tudnák erősíteni eredményeiket, de úgy vélik, hogy a bordacsontokon lévő kitüremkedések erős bizonyítékként szolgálnak a fertőző betegségre.