Az ember sokkal hamarabb elhagyta Afrikát, mint eddig gondolták

 

Egy izraeli barlangban felfedezett állkapocs és kőeszközök árulkodnak arról, hogy az ősember hamarabb elhagyta az emberiség bölcsőjét, mint ahogy eddig feltételezték. A leletek kétszer olyan idősek, mint az eddig számon tartott modern emberi fosszíliák.

Akár 200 ezer évvel ezelőtt is elhagyhatta az ember Afrikát

A Science című tudományos lapban megjelent tanulmány szerint nem kizárt, hogy a modern ember több mint 200 ezer évvel korábban hagyta el az emberiség bölcsőjeként is emlegetett Afrikát. A most megvizsgált, nyolc jó állapotú fogat is tartalmazó állkapocs korát a szakértők 177-194 ezer évesre saccolják.

Az izraeli lelet átírhatja őstörténetünket

Korábban az antropológusok 60 ezer évvel ezelőttre tették a modern ember, a Homo sapiens kirajzását Afrikából. Mindezt megcáfolta egy Kínában talált 100 ezer év körüli emberi maradvány. De minden eddigi tudásunkat felülírja a mostani tudományos értekezés. Az állkapocscsontot 2002-ben a Kármel-hegy nyugati lankáján lévő, beomlott Miszlija-barlangban találták. A kutatók az elmúlt másfél évtizedben további leleteket kerestek. Megállapításaik szerint a csontok egy ismeretlen nemű fiatal felnőtthöz tartoztak.

(Fotó: theguardian.com)

A Kármel-hegység barlangjaiban feltárt leletek átírhatják őstörténetünket (Fotó: theguardian.com)

A tel-avivi egyetem kutatói egyenesen forradalmat emlegetnek a legfrissebb kutatási eredmények kapcsán. Véleményük szerint az állkapocscsont és az ugyancsak a Kármel-hegy egyik üregében fellelt mintegy 60 ezer kovakő-eszköz töredék még inkább segíthet megérteni fajunk fejlődéstörténetét.

Más útvonalon zajlott a népvándorlás is

A kutatás azt sugallja, hogy jóval változatosabb népvándorlás zajlott Európában és Ázsiában egyaránt, mint ahogy azt eddig gondolták. Israel Hershkovitz professzor a tel-avivi egyetem kutatásvezetője elmondta, hogy az új felfedezés alátámasztja azt az elméletet is, hogy az ember Afrikából egy északi útvonalon, a Nílus völgyén és a Földközi-tenger keleti partvidékén át vándorolt ki, nem pedig a déli útvonalon, a Báb el-Mandeb-szoroson, Szaúd-Arábia keleti partján, az indiai szubkontinensen és Kelet-Ázsián keresztül.

A fenti állítással immáron valamennyi szakértő egyetért, de arról még megoszlanak a vélemények a tudósok körében a most fellelt eszközöket a modern vagy a neandervölgyi ember készítette-e.