Már legalább 200 millió éve színesítik az élővilágot a lepkék

 

Egy amerikai, holland és német tudósokat magába tömörítő kutatócsoport állapította meg, hogy több száz millió éve röpködnek a Földön lepkék. Erre a tényre ősi kőzetekben talált kitinpikkely-fosszíliák elemzése során derült fény.

Ősi fosszíliák írják át a pikkelyesszárnyúak történetét

A mostani felfedezés feltárta, hogy a véltnél 70 millió évvel korábban is éltek már pikkelyesszárnyúak a bolygónkon. A kőzetekben fellelt ősi kitinpikkelyek elemzéséből kiderült az is, hogy azok olyan molylepke- és lepkefajokhoz tartoznak, amelyek még ma is élnek, és hosszú pödörnyelvükkel szívják a növények nektárját.

A porszem nagyságú kitinpikkelyek – amelyeket szokás hímpornak is nevezni – borítják a lepkék szárnyait. Innen kapta a rend latin nevét, a Lepidopterát. A mostani felfedezés ezen rend egyedeinek evolúcióját így 70 millió évvel korábbra teszi. Korábban a tudósok úgy vélték, hogy ezek a rovarok a virágokkal együtt fejlődtek ki.

Pompás királylepkék (Danaus plexippus) Mexikóban. (Fotó: Mint Images/REX/Shutterstock)

Hetvenmillió évvel korábban tűntek fel a lepkék, mint eddig gondolták (Fotó: Mint Images/REX/Shutterstock)

Már a jura korban jelen voltak a lepkék

A földtörténeti jura kort, amely mintegy 200 millió évvel ezelőtt zajlott, a nyitva termő növények, mint a tűlevelűek uralták, amelyek édes nektárt termelnek. Ezek a primitív rovarok ezt a nektárt fogyaszthatták még az előtt, hogy a virágos növények mintegy 130 millió éve kifejlődtek.

Túlélték a tömeges kihalást is 

A nemzetközi kutatócsoport felfedezését a Science Advances című tudományos folyóirat mutatta be, és magyarázatot is adott arra, hogyan terjedtek el a lepkék bolygónk minden kontinensén az Antarktiszon kívül. Az ősi kőzetekből kiderült, hogy ezek az ősi pikkelyesszárnyúak túlélték a triász végi (201 millió éve történt) tömeges kihalást, amikor számos faj elpusztult.