A tudósok eddig úgy vélekedtek, hogy az űrkutatás kockázatos tevékenység, hiszen az űrhajósok nemcsak a fizikai veszélynek, hanem a napsugárzásnak és a kozmikus sugárzásnak is ki vannak téve. Úgy gondolták, ezek a körülmények megnövelik az esélyét a rák vagy a szívbetegségek kialakulásának a későbbi életszakaszban.
Az ezzel kapcsolatos tanulmányban arra a kérdésre keresték a választ, hogy valóban van-e köze a sugárzásnak a betegségek kialakulásában, erre utaló jelet azonban nem találtak a kutatók – olvasható a New Scientist hírei közt.
Nem zártuk ki az esélyt, de hiába kerestünk erre utaló jeleket, nem találtunk – mondta Robert Reynolds, a kaliforniai Mortality Research & Consulting munkatársa, aki az elhalálozások okait kutatja.
A kép illusztráció (MTI/EPA/Szergej Ilnyickij)
A kutatásban azonban nehézséget jelentett, hogy nem volt ahhoz megfelelő számú űrhajós – akik ezekben a betegségekben hunytak el –, hogy elég pontosan össze tudják vetni az elhalálozásuk korát és körülményeit másokéval.
melyhez 301 amerikai és 117 szovjet és orosz űrhajóst vettek alapul.
A teljes létszámból eddig 89-en haltak meg. Az orosz űrhajósok háromnegyede rákban vagy szívbetegségben hunyt el, az amerikai asztronautáknak viszont alig a fele. Részben azért is, mert az USA űrprogramjában több halálos baleset is történt, mint például a Challenger-katasztrófa, amely hét űrhajós életét követelte.
Földi körülmények között a szívbetegség kialakulása nem kapcsolódik a rákhoz, a két állapot független egymástól.
Abban az esetben viszont, ha nagyfokú radioaktív terhelés érné a szervezetet az űrben, az egyik betegség elnyomná a másikat, hiszen aki szívbetegség következtében hal meg, az nem halhat meg rákban.
Reynolds csapata az űrutazók haláleseteit felvázolva túlélési görbét készített, és
Akik a jövőben indulnak űrutazásra és messzebbre (például a Marsra), Reynolds szerint nagyobb sugárzásnak lesznek kitéve, így ez hatással lehet majd az egészségi állapotukra.