A kamaszoknak jót tesz, ha többet alszanak

 

Egy amerikai kutatás szerint ha később kezdődik a tanítás, és fél órával többet alhatnak a középiskolás diákok, jobban teljesítenek.

Egy seattle-i iskolakerület 18 középiskolájában 2016 őszén vezették be a későbbi tanításkezdést: 7.50 helyett csaknem egy órával később, 8.45-kor kezdődött az iskola.

A szülők vegyesen fogadták a változást, a diákok azonban – a várakozásnak megfelelően – alvásra használták az ajándékba kapott időt – írta a medicalxpress.com portál a Science Advances tudományos folyóirat aktuális számában megjelent kutatás eredményét ismertetve.

A Washingtoni Egyetem és a Salk Biológiai Tanulmányok Intézete munkatársainak kutatásából kiderült, hogy a két vizsgált seattle-i középiskola tinédzserei a tanítási napok éjszakáin átlagosan 34 perccel többet aludtak: míg korábban átlagosan 6 óra 50 perc volt az alvással töltött idő, ez 7 óra 24 percre nőtt a későbbi kezdéssel.

A tanulmány szerint a későbbi iskolakezdés jobban megfelel a serdülők természetes ébredési idejének (Fotó: MTI/Balázs Attila)

A tanulók alvási ideje jelentősen nőtt, a későbbi iskolakezdés jobban megfelelt a serdülők természetes ébredési idejének – hangsúlyozta a tanulmány egyik szerzője, Horacio de la Iglesia, a Washingtoni Egyetem biológiaprofesszora, hozzátéve: hiába kezdődött később a tanítás, ez nem ösztönözte arra a gyerekeket, hogy később feküdjenek le.

A jelenleg ismert kutatások szerint a serdülők bioritmusa alapvetően eltér a felnőttekétől és a gyermekekétől – mutatott rá Gideon Dunster, az egyetem biológus doktorandusza.

A pubertáskor meghosszabbítja a cirkadián – alvási és ébrenléti – ciklust (élettani napszaki ciklus) a serdülőknél, és csökkenti a reggeli fényre való érzékenységet. Ezért alszanak el éjszaka a kamaszok később, és ébrednek is később reggelente a felnőttekhez és a gyerekekhez képest.

„Arra kérni egy kamaszt, hogy keljen fel és legyen éber reggel 7.30-kor, az olyan, mintha egy felnőttől azt kérnénk, hogy legyen aktív és éber hajnali 5.30-kor” – magyarázta De la Iglesia.

Dunster megjegyezte, hogy a kutatások szerint az Egyesült Államokban azt, hogy a kamaszok mikor alszanak el, a biológiai órájuk szabja meg, az viszont, hogy mikor kelnek, társadalmilag meghatározott. „Ennek súlyos következményei vannak az egészségükre és a jó közérzetükre nézve, mivel a megzavart cirkadián ritmus az emésztést, a szívritmust, a testhőmérsékletet, az immunrendszer működését, a figyelmet és a szellemi egészséget is hátrányosan befolyásolhatja” – tette hozzá.

A kutatásba a két középiskolából két csoportnyi tinédzsert vontak be. Mindkét csoportba kerültek gyerekek mindkét iskolából. Az egyik csoportban lévő 92 diák két hétig napi 24 órán át viselte a csuklómonitort 2016 tavaszán, amikor a tanítás 7.50-kor kezdődött.

2017-ben, nagyjából hét hónappal a későbbi kezdés bevezetése után a második csoport 88 tanulója szintén csuklómonitort kapott. A csuklópántok érzékelői révén a kutatók a tanulók aktivitásáról és a fényviszonyokról nyertek adatokat, ebből tudták, hogy a kamaszok mikor és mennyit aludtak és mikor voltak ébren.

A tanulmány szerint a kutatásban részt vevő kamaszok tanulmányi eredménye is javult. „A tanítás kezdetének komoly hatása van arra, hogyan tanulnak a diákok, és milyen eredményeket érnek el. A serdülőknek megvan a maguk életritmusa. A kérdés: milyen időbeosztás szerint működik az iskolájuk” – fogalmazott De la Iglesia.

A címlapfotó illusztráció.