Európa legkövérebb nemzete a magyar

 

Egy friss jelentés szerint a magyarok Európa legelhízottabb nemzete, és világszinten a negyedik helyen állunk. A 15 év felettiek 30 százaléka elhízott. A kutatókból és orvosokból álló Magyar Elhízástudományi Társaság a világnap alkalmából ismét felhívja a figyelmet a megelőzés jelentőségére.

Az elmúlt 40 évben tízszeresére nőtt az elhízott gyermekek száma világviszonylatban: míg 1975-ben 11 millió, 2016-ban már 124 millió gyermek küzdött súlyproblémákkal. A vizsgálatban, melyet az Imperial College London és az Egészségügyi Világszervezet vezetett, több mint ezer kutató működött közre, köztük az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet munkatársai. Az eredmények szerint Magyarországon a 6–8 éves gyermekek több mint 20 százaléka túlsúlyos vagy elhízott.

Kevesen tekintenek rá betegségként

Az elhízás csak 1960-ban jelent meg önálló betegségként a betegségek nemzetközi osztályozásában, de annál gyorsabban vált világméretű egészségügyi problémává. Az 1980-as évek óta az elhízás előfordulása megközelítően megháromszorozódott Európa országaiban – olvasható a Magyar Elhízástudományi Társaság közleményében.

A kép illusztráció (Fotó: Shutterstock)

A kép illusztráció (Fotó: Shutterstock)

Az emberek többsége manapság is úgy tekint az elhízásra, mint egy állapotra, és nem úgy, mint egy betegségre, pedig tény, hogy az elhízás krónikus, visszatérő betegség, amellyel az érintetteknek – hasonlóan más krónikus betegségekhez – élethosszon át kell foglalkozniuk. A jó hír az, hogy az elhízás megelőzhető, visszafordítható és kezelhető, és még a különösen súlyos esetekre is van már megoldás.

Az elhízáshoz számos betegség kialakulása köthető: több mint húszféle szövődményes betegséget okozhat, melyek közül a leggyakoribb a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri megbetegedések, a 2-es típusú diabétesz, valamint egyes daganatos megbetegedések. Évente 207 milliárd forintba kerül a túlsúlyos betegek ellátása a költségvetésnek.

A magyarok kétharmada érintett

A szakemberek adatai szerint a magyar felnőtt lakosság jelenleg több mint kétharmada túlsúlyos vagy elhízott. Ez azt jelenti, hogy három felnőttből kettő kisebb-nagyobb mértékű testsúlyproblémával küzd. A hazai trendeket látszólagos stagnálás jellemzi, de ha közelebbről vizsgáljuk, akkor nem túl kedvező a helyzet.

Az Országos Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2009-es és 2014-es adatai alapján vizsgálták a szakemberek az ötéves trendet. E szerint igaz, hogy évi egy százalék alatt maradt a túlsúly és elhízás együttes előfordulásának növekedése, de az elhízás mértéke, vagyis súlyossági foka nőtt. Egyre több túlsúlyosból lesz elhízott, valamint az elhízásnak egyre súlyosabb formái jelennek meg, ami a figyelmet a testsúlytartásra, valamint a megelőzés fontosságára kell, hogy irányítsa – hangsúlyozta Halmy Eszter, a Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvezető elnöke.

Nem lett több a túlsúlyos gyermek hazánkban

Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) elnöke a hirado.hu megkeresésére elmondta, hogy a gyermekkori túlsúly, illetve elhízás visszaszorítására 2014-ben indította el a szakmai szervezet GYERE – Gyermekek Egészsége Programját.

A szakértő kifejtette, hogy az elmúlt évben megjelent, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által kiadott jelentésben az áll, hogy Magyarországon nem nőtt tovább a túlsúlyos vagy elhízott gyermekek száma, ugyanakkor hazánkban minden negyedik gyermek valamilyen mértékű többlet testtömeggel bír. Kubányi Jolán megjegyezte, hogy a túlsúly és az elhízás között kilogrammokban mérhető különbségek vannak. Azonban gyermek esetében nem kizárólag a testtömegindexet (BMI) veszik alapul a túlsúly mértékének megállapításakor, hanem az életkor függvényében az úgynevezett percentilis (növekedési vagy súlygyarapodási görbe, amely a gyermekek súly- és hosszfejlődését mutatja) értéket alkalmazzák.

Egy felnőtt testtömegindexe 24,9 kg/m2-es értékig elfogadható, 25 és 29,9-as érték között túlsúlyosnak, míg 30-as érték fölött elhízottnak számít.

A kép illusztráció (Fotó: Shutterstock)

A kép illusztráció (Fotó: Shutterstock)

Összetett probléma a gyermek- és a felnőttkori elhízás

A szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy az elhízás Magyarországon mind a gyermekek, mind a felnőttek körében összetett problémának számít. Elhangzott: a mozgásszegény életmód, a nem megfelelő táplálkozás, valamint a környezeti tényezők és a genetikai szempontok is jelentős szerepet játszanak az elhízásban. Több felmérés is kimutatta, hogy a gyerekek és a felnőttek mennyiségileg és minőségileg sem táplálkoznak megfelelően. Az Országos Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2014-es tanulmánya szerint a felnőtt magyar lakosság 65 százaléka túlsúlyos, illetve elhízott.

Az MDOSZ közreműködésével 4–10 éves gyermekek körében végzett vizsgálat kimutatta, hogy több kalóriát visznek be a szervezetükbe, mint amennyire életkorukból adódóan szükségük lenne. Ha az energiaegyensúly – amely élettani funkciók működéséhez, a fizikai aktivitás meglétéhez szükséges – megborul azzal, hogy több a bevitt energia, mint a felhasznált, egy idő után kialakul a túlsúly, később pedig az elhízás – magyarázta a szakértő.

Kubányi Jolán felhívta arra a figyelmet, hogy érdemes közelebbről megvizsgálni a gyermekek étrendjének összetételét. Megjegyezte, hogy esetükben magasabb a megengedettnél a hozzáadott cukor napi bevitele: jellemzően több cukros ételt és italt fogyasztanak, mint a felnőttek. Mindemellett a többlet zsiradék bevitele is növeli a túlsúly és az elhízás kockázatát.

Zöldséget árusító stand a tanyasi termékeket árusító Hold utcai piacon (Fotó: MTI/Marjai János)

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Marjai János)

A napi zöldség- és gyümölcsfogyasztás sem éri el az ajánlott 400 gramm értéket idehaza, így több értékes vitamintól és ásványi anyagtól esik el a szervezetünk. Tejtermékekből sem eszünk eleget. A WHO és a szövetség Okostányér ajánlása szerint is naponta 500 milliliter tejet vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejterméket kellene fogyasztanunk, a csontozat és a fogak egészségének megőrzése érdekében – mondta a szakértő.

Program a gyermekkori túlsúly visszaszorításért

A szövetség elnöke elmondta, hogy a Gyermekek Egészsége Programot 2014-ben indították el, amelynek célja a gyermekkori túlsúly és elhízás visszaszorítása. A hároméves program működésében a települési és a városi közösségek is szerepet kapnak. A szövetség szakemberei óvodai és iskolai foglalkozások keretén belül az egészséges táplálkozásra oktatják a gyermekeket, figyelembe véve életkori sajátosságaikat. A megvalósításba bevonják a pedagógusokat és a szülőket is.

Egy óvodás testzsír vastagságát mérik Nagykanizsán (Fotó: MTI/Varga György)

Testzsírvastagság-mérés (Fotó: MTI/Varga György)

A programot 2014-ben Dunaharasztiban indították el, amelynek kezdetekor felmérték a 6–12 éves gyermekek tápláltsági állapotát, majd három évvel később ezt megismételték. A vizsgálatban részt vevő 1430 gyermek első mérése során kiderült, hogy 26,5 százalékuk volt túlsúlyos, illetve elhízott. Három évvel később, a program zárásakor ez a szám 19,5 százalékra csökkent. A programot 2015 és 2018 között Szerencsen is megvalósította a szakmai szervezet, ahol a túlsúly és az elhízás mértéke a kapott eredmények tükrében stagnált. Nemrégiben pedig Diósgyőrön tizenkét intézmény bevonásával indult el a program, melynek partnerei többek között az Egészségügyért Felelős Államtitkárság, valamint a helyi önkormányzat.

Új magyar táplálkozási ajánlás 

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által készített legújabb magyar táplálkozási ajánlás, az Okostányér. Az egészséges lakosságnak szánt útmutató a legfrissebb tudományos eredményeket figyelembe véve határozza meg, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozáshoz naponta milyen élelmiszercsoportoknak, milyen arányban kellene a tányérunkra kerülnie.

Az ajánlás egyrészt a felnőttekre, másrészt a 6–17 éves korcsoportra fogalmazza meg az egészséges táplálkozás legfontosabb alapelveit. A www. okostanyer.hu oldalon kislexikon, energiaigény-kalkulátor és receptgyűjtemény is segít az egészséges étrend kialakításában.

A cél hosszú távon az elhízás mértékének és a krónikus betegségek kialakulásának csökkentése.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Kulcsfontosságú a megelőzés

Magyar Elhízástudományi Társaság öt pontból álló ajánlást fogalmazott meg az elhízás és szövődményes betegségei megelőzése érdekében:

1. Étkezzünk változatosan, de felezzük le fő- és kis étkezéseink adagját. Minden étkezésünk tartalmazzon friss zöldségből, gyümölcsből készült ételt, figyeljünk folyadékfogyasztásunkra.

2. Fokozatosan növeljük mozgásaktivitásunkat, ajánlott a legegyszerűbb mozgásforma, a gyaloglás, ennek napi adagja néhány percről 60 percre vagy 10 000 lépésre növelendő.

3. Aludjunk lehetőleg 7-8 órát, ebből lehetőleg éjfél előtt 2 órát, nem túlfűtött, kiszellőztetett helyiségben, lefekvés előtt 2 órával ne étkezzünk, és ne eddzünk.

4. Egyéni stresszoldásunkat aktív szabadidős programokkal, sporttal, kirándulással, tánccal, kulturális tevékenységgel biztosítsuk.

5. Életmódunk legyen napi és heti ritmust követő, füstmentes, csökkentsük az alkoholfogyasztást, csak a legszükségesebb vegyszereket, kozmetikumokat használjuk háztartásunkban, és csak kezelőorvosunk által előírt gyógyszereket, illetve táplálék-kiegészítőket szedjünk.

Az elhízás kezelésének legkívánatosabb módja ugyancsak az életmódváltás. Vannak azonban olyan súlyos esetek, amikor ez már nem lehetséges. Ekkor jöhet szóba a gyógyszeres kezelés vagy nagyon indokolt esetben a műtéti eljárás.