A tartós stresszhatásért felelős új agyi folyamatot azonosítottak

 

A késleltetett stresszreakcióért és a stressz hosszabb távú hatásaiért felelős új agyi folyamatot azonosítottak a Semmelweis Egyetem kutatói a Nemzeti Agykutatási Program keretében. Az eredmények új távlatokat nyithatnak a poszttraumás stressz szindróma, a krónikus stressz és a kiégés idegi folyamatainak megértéséhez.

A kutatók most publikált eredményei alapján új értelmet nyer az a mondás, hogy „felforr az agyvizem”. Bár hőmérséklet-emelkedésről nincs szó, de valóban történik valami az agyvízzel stresszhelyzetben – mondta el Alpár Alán, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet docense, a kísérletes neuroanatómiai és fejlődésbiológiai csoport vezetője.

Eddig ismeretlen mechanizmust azonosítottak

Mindeddig két fő agyi stresszmechanizmus volt ismert, mindkettő elindításáért a hipotalamuszban – a köztiagynak a talamusz alatti részén található, vékony agyállományból álló lemez – található idegsejtek jól körülírható csoportja felelős. Az egyik folyamat egy hormonális út, mely végső soron a véráramon keresztül a mellékveséből szabadít fel hormonokat a stresszhatást követően másodperceken belül. A másik, idegi út még gyorsabb, amely során közvetlen idegi összeköttetés alakul ki a viselkedésünket döntően kialakító prefrontális kéreg (az agykéreg homloklebenyi része) felé a másodperc törtrésze alatt.

A csoport munkatársai megállapították: ugyanezen idegsejtek egy harmadik úton is képesek stresszreakciót kiváltani, amelynek hatása ugyanakkor jóval később jelentkezik és tartós. A most leírt teljesen új mechanizmus az agyvízen keresztül zajlik. Ennek során az idegrendszer fejlődésében, karbantartásában is fontos szerepet játszó molekula, az úgynevezett ciliaris neurotrofikus faktor (CNTF) az agyvízben keringve kerül le a stresszközponthoz.

Mivel az agyvízzel terjedő mechanizmusról van szó, ez sokkal lassabb, mint a véráramon keresztül zajló folyamat: az agyvízben lassabban hígul fel az anyag, és ezért hosszan tudja kifejteni a hatását. Az agyvízben lévő molekulák pedig szüntelenül bombázzák a stresszközpont idegsejtjeit, amik a prefrontális kérget tartják folyamatosan éberen, aminek következtében egy éberebb, magasabb reakciókészségű idegrendszeri állapot alakul ki.

Alpár Alán szerint valószínű, hogy stresszhatás esetén mindhárom mechanizmus bekapcsolódik, a stressz késleltetett, tartós hatásának kialakulásában ugyanakkor ennek a harmadik típusú, általuk azonosított folyamatnak van szerepe.

A tartós stressz folyamatát igyekeznek megérteni

Azt, hogy az agyvelő mely területei felelősek a kívülről érkező stresszingerre adott gyors válaszért, Selye János világhírű, magyar származású stresszkutató munkássága óta ismert. Szintén ő írta le, hogy mi történik stresszhelyzetben, miként aktiválja a hipotalamusz az agyalapi mirigyet, az pedig a mellékvesekérget – magyarázta a szakember.

A stressz azonban elhúzódó folyamat, a környezeti fenyegetettség lehetősége például hosszabban is fennállhat, mely nemcsak azonnali, hanem tartós figyelmi állapotot kíván a szervezettől. A kutatók ezt a folyamatot kívánták megérteni, amikor a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretében a limbikus rendszer működésének és zavarainak molekuláris biológiai hátterét kezdték feltérképezni

A limbikus rendszert más néven határkérgi rendszernek nevezik. Az agyféltekék szélén körbefutva elhelyezkedő néhány agyterület foglalja magába, amely szoros kapcsolatban áll a hipotalamusszal.

Az agyvízen keresztüli leírt mechanizmust nemcsak állatkísérletekben, de emberi mintákon is kimutatták. A kísérletekben felhasznált emberi mintákat az ugyancsak a NAP által támogatott, Palkovits Miklós, az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet professor emeritusa által vezetett Humán Agyszövet Bank és Laboratórium biztosította. A kutatások Harkány Tiborral, a Bécsi Orvostudományi Egyetem tanszékvezető professzorával és kutatóival együttműködésben valósultak meg.

Segítséget jelenthet az akut stressz kezelésében is

A munkát Alpár Alán öt évvel ezelőtt kezdte el az akkor harmadéves orvostanhallgatóval, Zahola Péterrel, aki azóta már PhD-hallgatóként dolgozik a munkacsoportban. A kutatócsoport vezetője úgy látja, a felfedezés új távlatokat jelenthet a poszttraumás stressz szindróma kialakulásának megértésében is.

Az akut stressz állandósulása, krónikussá válása, a kiégés a mai társadalom számára komoly kihívást jelent, az ehhez vezető idegi folyamat megértése később lehetőséget adhat ezeknek a megbetegedéseknek a kezelésére. A kutatás során több olyan molekuláris mechanizmust is bemutattak, ami a későbbiekben gyógyszercélpont lehet a szakemberek számára.

A címlapfotó illusztráció.