Parkinson-kórral is van esély a minőségi életre

 

A Parkinson-betegség az Alzheimer-kór után a második úgynevezett degeneratív – leépüléssel járó – idegrendszeri betegség. Európában másfél millióra becsülhető a Parkinson-kórban szenvedők száma. Ez a szám a szakemberek szerint 2040-re megduplázódhat. Megfelelő gyógyszeres kezeléssel és helyes életmóddal azonban van esélye a betegeknek a minőségi életre.

Dr. Freund Tamás, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója az M1 Életkor magazin stábjának elmondta, az Európai Agytanács vizsgálatai bizonyították, hogy az agy- és az elme betegségei jelentik messze a legnagyobb egészséggazdasági és szociális terhet a civilizált társadalmakban.

A Parkinson-kór vagy más néven „reszkető bénulás” az Alzheimer-kórhoz hasonlóan lassan előrehaladó, leépüléssel járó idegrendszeri betegség. Az orvostudomány mai állása szerint gyógyíthatatlan, viszont kezelhető.

Még ma sem tudni pontosan, hogy a kórt mi okozza. Az a tendencia viszont aggasztó, hogy egyre több a fiatal Parkinson-kóros. Ez feltehetőn arra utal, hogy több faktorú betegségről van szó.

A közösségi foglalkozások sokat segítenek a betegeknek

Kiss Mária – akiről 2009-ben derült ki, hogy Parkinson-kóros – elmondta, hogy a Delta Magyar Parkinson Egyesület tagja, ahol minden héten három alkalommal is tornaórát tartanak a betegeknek. Emellett kirándulásokat és múzeumlátogatásokat is rendszeresen szerveznek, és énekórákon is van lehetőség részt venni.

Elhangzott: a lélek és a test gyógyítása egyaránt fontos. Gyógyszeres kezeléssel és életmódváltással a betegek tartósan jó életminőséget érhetnek el, dolgozhatnak, gyermek vállalhatnak, unokát nevelhetnek.


Jól vizsgázott a robottechnológia a műtét során

Bizonyos Parkinson-kóros eseteknél műtéti beavatkozásra van szükség. A kór kezelésének egyik legkorszerűbb módja az úgynevezett mélyagyi stimuláció, amikor elektródákat ültetnek a páciens fejébe, amelyek folyamatosan ingerlik az agy bizonyos, mélyen elhelyezkedő területeit. Ezáltal javítják vagy helyreállítják a mozgászavarban résztvevő hálózatok hibás működését.

Az eredetileg nyolc-tíz órás operáció időtartama három órára rövidült. Az első ilyen beavatkozást dr. Erőss Loránd, a Funkcionális Idegsebészeti osztály vezetője és munkacsoportja végezte. A szakorvos elmondta, hogy egy olyan idegsebészeti eszközzel dolgoztak, amelyet elsősorban Parkinson-kór, epilepszia vagy egyéb más mozgászavarok kezelésére fejlesztettek ki.

A robottechnológia jól vizsgázott a műtét során. Dr. Óváry Csaba, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet megbízott főigazgató főorvosa megjegyezte, hogy az új eljárás első alkalmazásakor várakozásukon felüli eredmény született. Persze ehhez szükség volt egy jól működő orvoscsoport közbenjárására is. Az első, új módszerrel megműtött beteg ma már jó egészségnek örvend, életminősége pozitív irányba változott.

Kiss Mária példája sokaknak hitet és erőt ad

Kiss Mária a betegsége diagnosztizálása óta gyermekkori álmát is valóra váltotta: néptáncolni kezdett. Mária kitartását és gyógyulásába vetett hitét és bizalmát ma már minden sorstársa ismeri, a hölgy ugyanis népviseltben táncolt abban a filmben, amellyel Magyarország nevezett a Világ Parkinson Egyesület pályázatára. Az alkotás különdíjat kapott, a filmet látó betegek pedig hitet és erőt nyertek.