Az emberiség egyik legpusztítóbb ragályos betegségét fékezte meg Bene Ferenc

 

Százhatvan éve hunyt el idősebb Bene Ferenc, orvos, aki az emberiség egyik legpusztítóbb ragályos betegsége, a fekete himlő elleni védőoltást bevezette Magyarországon. Ezzel a tettével sokak életét mentette meg.

Milliók életét követelte a több ezer éves kór

A fekete himlőt a Poxvirus variolae vírus okozta. A betegség a becslések szerint körülbelül tízezer évvel ezelőtt jelenhetett meg, és százezrek, sőt, milliók halálát okozta. A rettegett kórba a 20. század folyamán is több mint 300 millión haltak bele.

A fekete himlő vagy latin nevén variola vera  kizárólag emberről emberre terjedt. A pestis mellett az egyik legtöbb halálos áldozatot követelő kórként tartják számon. Két variánsát jegyezték fel: a nagy járványokért felelős major Variola-t, amely 30-35 százalékos halálozási aránnyal bírt, illetve az „enyhébb” Variola minort, amely a statisztikák szerint a fertőzöttek egy százalékával végzett.

A túlélők örökre magukon viselték a betegség nyomait

A himlő rendkívül ragályos betegségnek számított: cseppfertőzés és a bőrön tapasztalt elváltozások által egyaránt képes volt terjedni. A betegek a kór legelső szakaszában levertségre, fejfájásra és lázra panaszkodtak. Majd a láz enyhülésével megjelentek a bőrön és a nyálkahártyán egyaránt azok az apró kiütések, amelyek hólyagokká, majd gennyes búbokká váltak. A sebek gyógyulása más néven a pörkösödés csak egy-két hét múlva kezdődött meg.

A fekete himlő a lappangási idő alatt nem fertőzött, a kiütések megjelenésétől egészen a pörkök leválásáig azonban igen. Akik túlélték a kórt, örökké magukon viselték a betegség nyomait hegek formájában. A betegség leggyakoribb szövődménye a szaruhártya-fekélyesedés volt, amely vakságot okozhatott, – mint Kölcsey Ferenc esetében is – illetve a férfiakat akár meddővé is tehette.

Hódmezővásárhely, 2015. november 2. Kozma János gyermekorvos bárányhimlő elleni védőoltást tartalmazó fecskendőt tart kezében hódmezővásárhelyi rendelőjében 2015. november 2-án. Hódmezővásárhely önkormányzata ingyenessé tette a bárányhimlő elleni vakcinát a településen élő gyermekeknek. MTI Fotó: Rosta Tibor

Képünk illusztráció (MTI/Rosta Tibor)

A 18. század végére készült el az életmentő vakcina

A fekete himlő ellen kizárólag vakcinával lehetett védekezni, amelynek elvét már több ezer évvel ezelőtt felfedezték. Az ősi Kínából származik az úgynevezett varioláció nevű módszer, amelynek lényege hasonló, mint a mai vakcinázásé, vagyis az egészséges ember szándékos megfertőzése. Kevésbé kockázatos, ráadásul egy életre szóló védettséget biztosít a betegséggel szemben.

A 18. század végén egy vidéki angol orvos, Edward Jenner fejlesztette ki a ma is elfogadott védekezési módot a fekete himlő ellen. Jenner észrevette, hogy a tehénhimlőn átesett tehenészlányok nem kapták el a fekete himlőt. Jenner 1796-ban fedezte fel, hogy a tehénhimlő általi mesterséges fertőzés – a vakcinázás – olyan védettséget vált ki az emberből, amely hatékony az emberre veszélyes himlővel szemben is.

Az új fajta oltások elterjedésének és az egészségügyfejlődésének köszönhetően az átlagéletkor Európában – ami körülbelül 30 év volt a 18. században – a 19. századra 40 évre ugrott.

Bene Ferenc lett az oltás magyarországi úttörője

Magyarországon Bene Ferenc 1801. augusztus 1-jén kezdte meg a fekete himlő elleni oltást. A vakcinázás magyar úttörője 1858-ban bekövetkezett haláláig kiemelkedő orvosi pályát írt le. 1831-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjává, 1841 februárjában az orvosi kar igazgatójává nevezték ki. A pesti tudományegyetem 1848-ban ünnepelte meg orvosi pályájának félszázados fennállását.

Sikerült végleg leszámolni a ragályos betegséggel

A kór utolsó áldozatának Janet Parker brit fotóst tartják, aki egészségügyi önkéntesként egy birminghami kórházban kapta el a megbetegedést a légkondicionálón keresztül, amely a mai napig tisztázatlan okokból a víruslabor elszívójával volt összekötve.

A Jenner elmélete alapján kifejlesztett védőoltásnak és az ENSZ törekvésének hála 1979-ben végleg sikerült felszámolni a fekete himlőt. Ez pedig azért is számított jelentős lépésnek az orvostudomány történetében, mert egy évtizeddel a bejelentés előtt is mintegy kétmillión veszítették életüket a fertőzés következtében.

A címlapi kép illusztráció.