Egereken végzett kísérletek segítségével megtalálhatták a rák ellenszerét a Stanford Egyetem kutatói. A gyógyszer két immunstimuláló szerből áll, melyek úgy fejtik ki hatásukat a T sejtekre, hogy közben nem terhelik a beteg szervezetét.
Ronald Levy, a Stanford Egyetem onkológiai professzora már 1981-ben is áttörést ért el a rákkutatás területén, mikor monoklonális antitestekkel próbálta legyőzni a rákos sejteket. Az immunterápia kiemelkedő alakja legújabb sikerét két immunstimuláló együttes alkalmazásával érte el: a két szert pár perc eltéréssel fecskendezik be a tumorba, ezzel aktiválva a T sejteket. A két szer együttes alkalmazása azért is különleges, mert úgy fejti ki gyógyító hatását, hogy közben nem terheli le az immunrendszert.
Cancer “vaccine” eliminates tumors in mice. “When we use these two agents together, we see the elimination of tumors all over the body,” said the study’s senior author Professor Ronald Levy: https://t.co/njpY3OCjcP #cancer pic.twitter.com/SBvibNH7cq
— Stanford Medicine (@StanfordMed) 2018. január 31.
A gyógymódnak nevezett szert limfómás, azaz nyirokrákban szenvedő és mellrákos egereken is tesztelték. A kilencven tesztalanyból nyolcvanhét meggyógyult, ráadásul az áttétek is eltűntek a szervezetükből, és hatásosnak bizonyultak a kezelések azokban az esetekben is, ahol a tumor rövid idő alatt fejlődött ki a szervezetben.
Az egyik hatóanyag már zöld utat kapott, a másikat tesztelik
A kutatók úgy vélik, hogy a hatóanyagok kis mennyiségben történő alkalmazásával megtalálták a rákos megbetegedések gyors és viszonylag olcsó gyógymódját, ami a sokszor tapasztalt káros mellékhatásoktól is megkíméli a beteget: „Mikor a két hatóanyagot együtt használjuk, a rákos sejtek sorra tűnnek el a beteg szervezetében” – mondta Ronald Levy. Meglátása szerint ezzel a módszerrel kiküszöbölik a tumorspecifikus sejtek, szövetek és szervek azonosítását, ráadásul a szervezet immunrendszerét sem terheli meg.
Az egyik hatóanyagot engedélyezték emberi tesztelésre, a másikat pedig már tesztelték embereken klinikai vizsgálatok során.
„Csodálatos, az egész szervezetre kihat”
Levy úttörő szerepet játszik a rákos megbetegedések immunterápiás gyógyításában, ahol az immunrendszert fegyverként használják a rák elleni küzdelemben. Az ő laboratóriumi kutatásainak köszönhetjük a rituximab (az első monoklonális, teljesen azonos antitesteket használó) emberi szervezetben történő felhasználását, amiből végül rákellenes kezeléseket fejlesztettek ki.
Az immunterápiás megközelítések közül sok a teljes szervezet stimulálására épül, más módszerek azokat az „előforduló pontokat” célozzák meg, amik a beavatkozás előtt lecsökkentették az immunsejtek rák ellen kifejtett hatását. A T sejteket célzó terápia sikere azon alapul, hogy a páciens immunsejtjeit előbb eltávolítják a szervezetből, majd genetikai módosítások elvégzése után „visszahelyezik” őket, hogy azonnal támadást indíthassanak a rákos sejtek ellen.
A módszerek közül ugyan számos sikerrel járt, de mindegyikért súlyos árat fizetett a páciens: a nehezen kezelhető mellékhatások mellett a drága, hosszadalmas előkészítési és kezelési idő is a hátrányok közé sorolhatók. „Ezek az immunterápiás előrelépések az egész orvostudományt megváltoztatják. A mi módszerünk egy egyszeri alkalmazással és két nagyon kis mennyiségű szer segítségével csak a tumorban stimulálja az immunsejteket. Az egereknél egész testre kiható eredményeket tapasztaltunk, az egész szervezetből eltűntek a daganatok” – mondta Levy.
A rákos megbetegedések és immunrendszer kapcsolata rendkívül összetett. Az olyan immunsejtek, mint a T sejtek, például képesek felismerni a rákos sejtekben található kóros mennyiségű fehérjét, így támadják meg a tumort. Azonban a tumor növekedésével egyre kevésbé tudnak tájékozódni a szervezetben, ezért az előrehaladott állapotú pácienseknél sokat veszíthetnek hatékonyságukból.
Így támad a két hatóanyag
Mint írtuk, Levy módszere a ráksejtekre specializálódott T sejtek serkentésén alapul. Ehhez azonban két olyan hatóanyag befecskendezésére van szükség, melyekből pár mikrogramm ( a gramm egymilliomoda) is elég.
– Az egyik a DNS rövid szakasza, a CpG , ami a közeli immunsejtekkel együttműködve megnöveli a T sejtek aktivitását.
– A másik az OX40-hez kapcsolódó antitenst, ami a rákos sejtek ellen irányítja a T sejteket.
Mivel a két hatóanyagot egyszerre fecskendezik bele a páciens szervezetébe (a tumorba), csak azok a T sejtek tudnak „támadni”, amelyek már aktivizálódtak.
Rákpusztító „ügynökök”
A tumor-specifikus, aktivált T sejtek közül néhány elvándorol a tumor helyétől, hogy más, hasonló daganatokat semmisítsen meg a szervezetben. Ezzel a megközelítéssel mindkét tumort megsemmisítették az egereknél létrehozott nyirokcsomó-daganatoknál.
A tumorba fecskendezett két hatóanyag nem csak a megcélzott tumor méretét csökkentette, hanem a másik, külön létrehozott daganatét is. A vizsgálat azt mutatta, hogy kilencben egérből nyolcvanhét állatnál megszűnt a rákos megbetegedés. Bár a három „maradék” egérnél visszatért a tumor, a második beavatkozás után újra csökkenni kezdett a daganat mérete. A kutatók hasonló eredményeket értek el olyan egereknél is, amik mell-, vastagbél- és bőrrákban szenvedtek.
Az egereknél genetikai módon előidézett tíz egybefüggő emlődaganat közül mindegyik reagált a kezelésre. A daganatba befecskendezett két hatóanyag a jövőbeli daganatok kialakulását is sok többnyire megakadályozta, és növelte az állat élettartamát is – állapították meg a kutatók.
A T sejtek sajátos hatását olyan módon vizsgálták, hogy egyszerre kétféle daganatot ültettek át az egérbe. Két nyirokcsomó-duzzanatos sejtet két különböző területre helyeztek el, a harmadik, vastagbélrákos sejtet pedig egy harmadik helyre ültették be. Mikor az egyik nyirokcsomó-daganatot T sejtes módszerrel kezeltek, a kutatók azt tapasztalták, hogy nemcsak a kezelt, hanem a másik, távolabb fekvő nyirokcsomó-daganat is csökkenni kezdett. A harmadik, vastagbélrákkal megfertőzött területen azonban nem tapasztaltak változást.
Veszélyes műtétek nélküli jövőt vizionál a kutatás vezetője
„Ez egy kifejezetten célirányos megközelítés” – hangsúlyozta Levy, kiemelve, hogy a módszerrel csak a fehérjékkel teli tumort támadják meg a szervezetben. Konkrét célpontokat támadnak meg anélkül, hogy azonosítanák azokat a fehérjéket, amiket a T sejtek automatikusan felismernek – tette hozzá.
A jelenleg is húzódó klinikai vizsgálat várhatóan tizenöt, kezdeti fázisban levő nyirokcsomó-daganatban szenvedő betegnek adhat új reményt. Ha a tesztek sikerrel járnak, Levy szerint a kezelést más daganatos betegségek gyógyításánál is alkalmazhatják. Egy olyan jövőt képzel el a rák elleni küzdelemben, ahol a klinikai orvosok a két hatóanyag bejuttatásával még a daganatot eltávolító műtét előtt elpusztíthatják a tumorokat. A módszerrel meglátása szerint olyan ismeretlen áttétes daganatok és krónikus rákos sejtek elterjedését is megelőzhetik, amiket genetikai mutációk okoznak.
