Újabb kérdést fejtettek meg a rejtélyes Csontváz-tóval kapcsolatban

 

A Himalája havas völgyében ötezer méter magasan fekvő, mindössze két méter mély Roopkund-tó az év nagy részében fagyott állapotban van, és csak néhány hétre enged fel, ekkor azonban hátborzongató látványt nyújt. A vízben ugyanis több száz csontváz válik láthatóvá, néhányukon még a hús is rajta van.

A kérdésre, hogy kik voltak ezek az emberek, és mit történt velük pontosan, máig nem derült fény, elméletek azonban szép számmal születtek. Az egyik legnépszerűbb feltételezés szerint egyszerre lelték halálukat egy több mint ezer éve bekövetkezett katasztrófában – olvasható a The Independent híre közt.

Egy néhány éve készített, de nem publikált antropológiai tanulmányban öt csontvázat vizsgáltak meg, melyek a becslések szerint nagyjából 1200 évesek lehetnek.

A Nature Communications tudományos lapban közzétett tanulmány most sokkal átfogóbb képet nyújt a tó lehetséges történetéről.

Egy új genetikai elemzés során 38 maradványból vettek DNS-mintát, és az eredmény szerint nem egy tömegkatasztrófáról van szó, hanem

a testek több eltérő alkalommal kerültek a tóba az elmúlt ezer esztendő folyamán.

Az antropológusok már évtizedek óta ismerik a tavat, de a csontok eredetéről ez idő alatt nem sok konkrétum derült ki.

A hegycsuszamlások és a vándorló jég is változásokat idézett elő a környezetben, és az emberek is többször mozgatták a maradványokat, ami nagyban megnehezíti a pontos meghatározást.

David Reich, a Harvard Egyetem genetikusa és kollégái több tucat csontvázból vettek sikeresen DNS-mintát, és sikerült azonosítaniuk 23 férfit és 15 nőt.

Az alanyokat három különböző etnikai csoportba tudták besorolni:

23 fő a mai dél-ázsiaiakhoz hasonlított, akiknek a maradványai a 7–10. században kerülhettek a tóba, egyes csontvázak pedig még ennél is idősebbek voltak. Később, a 17–20. században két másik etnikai csoportból is kerültek testek a tóba, egy fő a kelet-ázsiaiakhoz hasonlított, 14-en pedig kelet-mediterrán ősökkel rendelkeztek.

Bakteriális fertőzésre utaló nyom nincs, tehát nem egy járvány okozta a halálukat. Lehetséges, hogy az embert próbáló környezet végzett velük.

A kép illusztráció (Fotó: Reuters)

A kép illusztráció (Fotó: Reuters)

Az előző kutatásban, melyben öt csontvázat vizsgáltak, a csontokon lévő beforratlan sérülésekből arra következtettek, hogy hatalmas jégdarabok végeztek velük, ez a feltételezés azonban sokban vitatható. „Mindenesetre a nagy időbeli eltérés miatt nehezen hihető, hogy mindegyik ember ugyanolyan módon vesztette életét” – mondta Éadaoin Harney, a Harvard doktorandusza, aki az új kutatást végezte.

Az egyének között gyerekeket és idősebbeket is találni, rokoni kapcsolatokra azonban nem derült fény.

Annyi már kiderült, hogy a Roopkund-tó egy hindu zarándokúton található, tehát lehetséges, hogy a dél-ázsiai emberek zarándoklaton vettek részt, mikor a szerencsétlenség érte őket. Ez viszont nem magyarázza a többi népcsoport tagjait.

Az is lehetséges, hogy a helyszínnek valamilyen vallásos jelentősége volt, így többféle népcsoport is megjelenthetett. Sőt, egyes testeket akár temetési szertartás keretében is a tóhoz vihettek.