Számítani kell a szélsőséges időjárás gyakoribb megjelenésére

 

Az utóbbi években kissé megváltozott a nagy légtömegek vándorlási iránya: míg korábban általában nyugatról keletre áramlottak a nagy légtömegek, most a hosszúsági körök mentén történnek a hatalmas légáramlások, ezt a jelenséget a globális felmelegedés okozhatja, és ez lehet a magyarázata az elmúlt hetekben tapasztalt szélsőséges időjárásnak is – hangzott el hétfőn az M1 Ma reggel című műsorában.

Szokatlan volt a forróság egy héttel ezelőtt az Ibériai-félszigeten. Spanyolországban

37 Celsius-fokot mértek,

de a hőhullám elérte Portugáliát is. Sokkal magasabb volt a hőmérséklet a megszokottnál Oroszország sarkvidéki területén is, ahol 31 fok volt, ezzel szemben Kelet-Európában a 20 fok sem érte el a hőmérséklet.


A globális felmelegedés állhat az időjárás hátterében

Juhász Árpád geológus a műsorban elmondta, nagy a valószínűsége annak, hogy a szélsőséges időjárás hátterében a globális felmelegedés áll, nem pedig lokális felmelegedésről van szó.

Az utóbbi években ugyanis egy kissé

megváltozott a nagy légtömegek vándorlási iránya.

Korábban az határozta meg az éghajlatunkat, időjárásunkat, hogy általában nyugatról keletre haladtak a nagy légtömegek, ami nem jelentett jelentős hőmérsékleti különbségeket, hatásai elsősorban a csapadékban jelentkeztek.

„Most úgy tűnik, hogy ezeknek a szélességi körök mentén terjedő légtömegeknek egy kicsit jelentéktelenebbé vált a szerepük, és függőleges irányban, tehát a hosszúsági körök mentén történnek a hatalmas légáramlások” – tette hozzá.

„Tehát elindul az északi sarkkör környékéről egy nagyon hideg légtömeg, délről jön a meleg fölfelé, és ez a kettő nem frontálisan ütközik, hanem az egyik a másik alá vagy fölé kerül, attól függően, honnan nézzük. Így lehetséges az például, hogy a hideg levegőt eltüntetik azok a légáramlatok, amelyek délről jönnek” – szemléltette a geológus.

Ez okozza azt, hogy például az orosz területeken a délről jövő levegő eltünteti a hideget, a mélyebb rétegekben érkező hideg légáramlatok pedig gyorsan lehűtik a levegőt, és

ez történik  Magyarországon is.

Amerikában ezek a változások nagyobb szélsőséget okoznak, hiszen míg Európában az Eurázsiai-hegységrendszer bástyaként funkciónál a légtömegek ellen, addig a tengerentúlon a hegyvidékek függőlegesen húzódnak, így nincs semmi, ami felfogná azokat.

A nagy légtömegek irányának megváltozása okozhatja a szélsőséges időjárást 

Azt, hogy nagy hőmérsékleti különbségek alakulnak ki, bizonyára a klímaváltozás idézi elő azzal, hogy a függőleges körök dominanciája jelenik meg a légtömegek mozgásában.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/AP/Filip Singer)

A szélsőséges időjárás gyakoribb megjelenésére számítani kell, ez azonban nem azt jelenti, hogy rövid időn belül hasonló események történnek, hanem, hogy több évtizedet egyszerre megfigyelve azt lehet látni, hogy a szokatlan időjárási tevékenység gyakorisága fokozódik fejezte be Juhász Árpád.