A méhek világnapján (május 20.) arra figyelmeztet a FAO, hogy a beporzók számának és sokféleségének csökkenése katasztrofális következményekkel járhat táplálkozásunkra nézve.
Május eleje, Spanyolország egyik legjelentősebb méztermelő régiójában járunk – és Julio Solana Muñoz aggódik. A harmadik generációs méztermelőnek feltűnt, hogy környékükön egyre kevesebb a virág. A méhek pedig velük együtt pusztulnak, az elmúlt években állományának csaknem 35 százalékát veszítette el.
A méhek kulcsfontosságúak Fuenlabrada de los Montes lakóinak, köztük Julio Solanának. Az itt előállított mézet Európa egyik legjobbjának tartják, és a régió adja Spanyolország méztermelésének mintegy 10 százalékát. De a méhek nemcsak számukra fontosak: négy haszonnövényből hármat rovarok poroznak be, értékes gyümölccsel és terményekkel ellátva az emberiséget.
„A méhek adják az életet. Nélkülük a mezőgazdaságban használt növények nagy része nem létezne” – mondja Julio Solana.
Fuenlabrada de los Montesben, akárcsak máshol, a méhek sok veszélynek vannak kitéve. Az ember a környezetre gyakorolt hatása miatt kipusztulási arányuk 100 vagy akár 1000-szerese más fajokénak. A rovarok tehetik ki a biológiai sokféleség csökkenésének javát, miután a gerinctelen beporzók (főleg a méhek és pillangók) 40 százaléka áll a kihalás szélén.
(Fotó: MTI Fotó: Komka Péter)
Változások a földhasználatban, intenzív mezőgazdasági termelési módok, monokultúrák és a permetszer túlzott használata mind, mind hozzájárulnak a beporzók életterének csökkenéséhez. A globalizáció miatt gyorsabban és könnyebben terjednek a betegségek, melyek rájuk is hatással lehetnek. Továbbá az időjárás kiszámíthatatlansága akadályozza a beporzást a kereslet (virágok) és a „szolgáltatók” (a beporzók sokaságának) deszikronizálásával.
A beporzók számának és sokféleségének csökkenése katasztrofális következményekkel járhat táplálkozásunkra nézve. Nélkülük a haszonnövények kétharmada veszélybe kerülne, köztük az alma, avokádó, körte és a tökfélék. És a beporzás elősegítése nem csupán a negatív forgatókönyv elkerülését jelenti, de a hozamok lehetséges növelését is.
Sok kistermelő megélhetése függ a beporzók munkájától, így eltűnésük például a kakaó- és kávétermelők számára jövedelemcsökkenést, éhezést és alultápláltságot hozhat.
A beporzók fontos szerepét felismerve az élelmiszer-termelésben és az élelmezés-biztonságban, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) beporzóbarát módszereket ajánl a gazdáknak. Ezen túl a FAO szakmai segítséget nyújt többek között méhanyaneveléshez, mesterséges megtermékenyítéshez, fenntartható méztermeléshez és exportorientált marketinghez.
A Nemzetközi beporzókezdeményezést (International Pollinators Initiative), mely a beporzók számának csökkenését követi nyomon, és arra kínál lehetséges megoldásokat, szintén a FAO felügyeli.
De mi magunk is tehetünk a jó ügyért. Biztathatjuk a kormányzati szereplőket, hogy helyezzenek nagyobb hangsúlyt a nemzeti és nemzetközi szervezetek, tudományos és kutatóintézetek és hálózatok közötti együttműködésre a beporzók helyzetének nyomon követéséért. A gazdák hozzájárulhatnak a beporzók számának, sokszínűségének és egészségének megőrzéséhez, ha biztosítják a táplálékot és élőhelyet számukra.
Fuenlabrada de los Montesben – és máshol is – a méhek és más beporzók védelme segít a biológiai sokféleség és a gazdag ökoszisztéma fenntartásában, és ezáltal haszonnövényeink és a gazdák megélhetésének megőrzésében, vagyis egy éhezésmentes #ZeroHunger jövő garantálásában.
A méhek világnapján, május 20-án, ezért gondoljunk a beporzók szerepére az élelem biztosításában szerte a világon.
