Az eredményességhez fontos a semmittevés is

 

Egyik-helyről a másikra futni, hosszú teendő-listákat írni státuszszimbólummá vált. A mögöttes gondolatmenet az, hogy elfoglalt vagyok, tehát fontos ember.

Talán itt az ideje, hogy ne legyünk elfoglaltak. Elfoglaltnak lenni – ha egyáltalán tényleg azok vagyunk – akkor vált státuszszimbólummá, amikor elkezdtük elhinni róla, hogy az. Ennek ellenére a hatása valós, például kiégeti, szorongóvá teszi az embereket, és növeli a stresszhez köthető betegségek kockázatát – írja a New York Times.

Illusztráció - stressz Fotó: Shutterstock

A kép illusztráció (Fotó: Shutterstock)

Létezik kiút belőle, és nem a több edzés és a diéta az – ha bár léteznek tanulmányok az aktív pihenés fontosságáról is –, hanem a semmittevés, avagy, ahogyan a hollandok nevezik, a niksen.

Mi az a niksen?

Nehéz meghatározni, hogy mi a semmittevés, mivel akkor is csinálunk valamit, ha éppen alszunk. Meghatározható egy autó példáján keresztül, amelynek jár a motorja, de nem megy sehova – fejti ki Doreen Dodgen-Magee, pszichológus. Egy másik szakember, Sandi Mann szerint:

a niksen az, amikor nem tesszük meg azokat a dolgokat, amit meg kellene tennünk, mert nincs kedvünk megtenni.

A niksen gyakorlatilag azt jelenti, tudatosan időt fordítunk arra, hogy csak bámuljunk ki az ablakon, vagy mozdulatlanul üljünk, lazítsunk. Sokan helytelenül ezt lustaságnak, esetleg időpazarlásnak nevezik. Tanulmányok sokasága mutatta ki, hogy a napközbeni szünetek jó hatással vannak a hangulatunkra és a munkánk minőségére.

Amiért szükségünk van pihenésre

Egyszerűsítve, a kultúránk nem támogatja az egyhelyben üldögélést, és ez a felfogás rossz hatással lehet a mentális egészségünkre, jólétünkre, termelékenységünkre. A technológia sem teszi egyszerűbbé a helyzetet: az okostelefonok szinte lehetetlenné teszik, hogy teljesen kikapcsoljunk, és tétlenkedjünk. Pedig Ms. Mann tanulmánya szerint a tényleges nappali pihenés vitathatatlan előnyei, hogy kreatívabbak leszünk tőle, és jobb lesz a problémamegoldó képességünk.

„Hagyjuk az elménket rátalálni a saját stimulációira” – magyarázza Ms. Mann.

Azonban leállni az üzlettel nem könnyű, egy olyan kultúrában, ahol a feladatok elvégzését díjazzák. Mégis kitűzött cél kell legyen, hogy időt szánjunk a semmittevésre és a szünetekre. Ha bűntudatunk támadna, akkor becsaphatjuk elménket azzal, hogy tudatosítjuk magunkban, mindezt a kreativitásunkért tesszük. Az élet valóban fontos részeire koncentrálva szabadidő keletkezhet a naptárunkban.

A tereket is pihenésre alkalmassá alakíthatjuk otthon és a munkahelyünkön egyaránt, ha a digitális eszközeinket nehezen elérhető helyre tesszük, a bútorokat pedig egy ablakhoz vagy tűzhelyhez közel igazítjuk, és nem pedig a tv-vel szembe. Azok számára, akik nem szeretnek otthon ücsörögni, Ms. Mann egy sétát ajánl a parkban, vagy egy pihentető napot egy gyógyfürdőben, de az együtt unatkozás otthon, akár az ismerősökkel is megoldás lehet.